Moldova György Kossuth-díjas író, az elmúlt évtizedek egyik legolvasottabb magyar szerzője kilencven éve, 1934. március 12-én született. A vegyes megítélésű művészben sokan a szocialista rendszer szellemdús kritikusát, mások pedig a „proletár szent”, Kádár János védelmezőjét látták.
Munkáskörnyéken, Kőbányán született és nevelkedett. A Szent László Gimnáziumban érettségizett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára járt. Diplomáját csak 1986-ban vehette át: 1957-ben letett államvizsgái után ugyanis diplomamunkaként a Rajk-perről írt drámát, amelyet osztályfőnökének, Háy Gyulának olvasott fel. Háyt azonban az 1956-os forradalomban és szabadságharcban játszott szerepéért „menet közben” letartóztatták, az új osztályfőnök pedig ragaszkodott ahhoz, hogy Moldova változtasson témát. Erre nem volt hajlandó, és a főiskolát otthagyva bányásznak állt. Ezután még több kétkezi munkát is kipróbált, volt kertész, konzervgyári munkás és javítóintézeti nevelő, úgyhogy „alulnézetből” is megismerte az életet.
Újabb fordulatként éppen kazánszerelő volt, amikor egy munkára a filmgyárba küldték, ahol barátai rábeszélték, hogy írjon meg egy forgatókönyvet. A Szerelemcsütörtököt egymilliónál többen látták, Moldova pedig ott ragadt dramaturgként. 1964-től szabadúszó volt.
Első könyve, Az idegen bajnok 1963-ban jelent meg, és nyomban a közönség kedvencévé tette. Ezután ontotta a könyveket; a hatvanas évek közepétől a rádiókabaré, a nyolcvanas évek közepén a Ludas Matyi című élclap és a Magyar Nemzet című napilap munkatársa volt. A rendkívül termékeny író nagyon sokat dolgozott, a lexikonban csak főbb műveinek felsorolása fél oldalt tölt meg, félszáznál több szépirodalmi, harmincnál több riportkönyve jelent meg, és számtalan színdarabját is bemutatták. Könyvei több mint tízmillió példányban keltek el.
Korai elbeszéléseinek kedvelt témája a külváros világa volt, későbbi regényeiben morális hevület fűtötte hősök mondják ki erkölcsi ítéletét. Feldolgozott történelmi témákat is, például a Negyven prédikátor a hitükért gályarabságot szenvedett protestáns prédikátorokról, A napló Che Guevara életéről szól. Szatíráiban és aforizmaköteteiben a társadalmi fonákságokat és a közélet romlottságát ostorozta.
A maga korában revelációként hatott a Tisztelet Komlónak, az Akit a mozdony füstje megcsapott, A szent tehén, illetve a Bűn az élet megjelenése – utóbbi kapcsán rasszizmussal is meggyanúsították. Utolsó könyve Ha elhagysz, veled mehetek? címmel 2022-ben jelent meg – az író az év június 4-én, életének 89. évében halt meg.
Moldova György megítélése vegyes: sokan a volt rendszer kritikusát látták benne, mások – főként utólag – úgy vélekedtek, hogy annak inkább apologétája volt, megkérdőjelezik szociológiai módszereit, forráskezelését. Ő maga soha semmilyen politikai pártnak nem volt tagja, baloldali rokonszenvét azonban soha nem titkolta. Nagy vihart kavart például Kádár Jánosról írott munkája, sarkos kijelentései is nagy feltűnést keltettek: hevesen tagadta az egykori pártfőtitkár bűneit, akit „proletár szentnek” is nevezett. A világ talán legtöbbet focizó írója a Szocreál, később Hunreál jobbhátvédje volt, szavai szerint azért, mert ahhoz nem kellett ész, csak erő.
A kitüntetések elmondása szerint nem érdekelték, pedig jó néhány volt neki belőlük. 1973-ban és 1978-ban József Attila-díjat kapott (az elismerést 1957-ben nem vette át), 1983-ban Kossuth-díjas lett. 1981-ben övé lett a Karinthy-gyűrű; 1993-ban Nagy Lajos-, 2010-ben Prima Primissima, 2022-ben Radnóti Miklós antirasszista díjjal ismerték el. Legbüszkébb mégis a tiszteletbeli vasutasnak járó Arany Sípjára volt.
A rádiókabaréban felolvasott humoros történeteinek poénjaiból szólás lett, szavai szerint már életében két utcát is elneveztek róla: a Szép utcát és a Mester utcát. Nevéhez kötődik egyebek között a ferencvárosi koktél feltalálása is, amelynek receptje egy rész rum meg két rész rum, de jól összerázva.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
