A mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

Tudomány

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Prószéky Gábor szerint a mesterséges intelligencia nyelvi modelljeinek előnye, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy „bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutatólaboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amelyet mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész. Mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak helyességéért és tartalomelemzéséért is minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy száznyolcvanmilliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban ebből van a legtöbb. Második helyen a francia áll mintegy hárommilliárd szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami „nagyjából egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott Prószéky. A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll. Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú modellek egy nyelv megmaradásának tényezőivé váljanak a közeljövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, Puli nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények – többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók – használhassák, melyek teljes joggal félnek kiszolgáltatni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre. Célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sporttémákban tartanak beszélgetéseket.

A képen Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója és Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én.  Fotó: MTI/Balogh Zoltán