A KZ-oratórium montázs-dráma, azaz nem egy konkrét, lineárisan felépített történetet mesél el, hanem történések töredékeiből, mozaikokból áll össze. Három szereplő sorsa tárul fel a néző előtt: egy kisfiú, egy lány és egy öregasszony párhuzamos történetei. Mindhárman a koncentrációs táborok, a holokauszt áldozatai. Egy szenvedéstörténet stációit láthatjuk, ami tulajdonképpen milliók szenvedéstörténete, amelyet Pilinszky hármukon keresztül mutat be.
A darab rendezője Katona Imre, aki mint mondja, maga is részese a történetnek, hiszen az ő édesapja munkaszolgálatosként vesztette életét. A KZ-oratóriummal az emlékezet kihívásainak próbáltak megfelelni művésztársaival. A Nemzeti Színház ajánlója felteszi a kérdést, hogy vajon vissza lehet-e adni a művészettel a haláluktól is megfosztott emberek méltóságát? Elvégezhető-e ez a jóvátétel utólag?
A rendező szerint a művészet nem képes rá, hogy materiálisan helyreállítson bármit is, de arra talán igen, hogy a gondolatainkban változást idézzen elő.
Ahogy Katona Imre bevallotta: a szereplők kiválogatása hosszas munka volt, végül Bánsági Ildikóra (az öregasszony), Nagy-Kálózy Eszterre (a lány), és Szabados Zsuzsannára (a kisfiú) esett a választás.
?A színészeknek az átlagosnál több kihívással kell szembenézniük, hiszen ennek a drámai műnek nincsenek hagyományos dramaturgiai értelemben vett helyzetei. Foltokban, szilánkjaiban lehet csak megragadni az eseményeket? ? fejtette ki a rendező. Hozzátette: ez mind lélekjelenlétben, mind intenzitásban nagy feladat a színészek számára, akiknek volt azonban idejük összehangolódni, hiszen hosszú alkotó-elemző időszak előzte meg a tulajdonképpeni próbákat.
?Heteken át elemeztük a szöveget, hogy minden sor, minden metafora mögött valós történéseket tudjunk feltárni magunknak. A felkészülés hosszú ideig tartott, egy hónapot dolgoztunk oly módon, hogy az első rendelkező próbára még nem is került sor. Volt tehát alkalmunk tisztázni az alapokat, és összehangoltan tudtunk dolgozni? ? nyilatkozta Katona Imre.
A KZ-oratórium színpadra vitele nem véletlen, hiszen a Nemzeti Színház a 2014-es Holokauszt-év jegyében tűzte műsorára. Az érdeklődők februárban még három alkalommal ? 6-án, 15-én és 23-án ?tekinthetik meg a Gobbi Hilda Színpadon.
