Móser Zoltán a szekszárdi múzeumnak ajándékozza csendre vágyó képeit
Móser Zoltán Balogh Rudolf-díjas fotóművész „páros és páratlan” képeiből nyílik kiállítás kedden a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban, a művész a megnyitón az intézménynek adományozza több ezer darab színes negatív és diafelvételét.
A május 4-ig – több alkalommal tárlatvezetéssel – látható Valahol, Európában című kiállítás a 79 éves Móser Zoltán mintegy félszáz, pályája kezdetétől készült fotóját mutatja be, szavai szerint epilógusként. A tárlaton a páratlan képek egy-egy idézettel, önállóan szerepelnek, a két fotóból álló páros képek párbeszédet folytatnak egymással – mondta az alkotó.
A kiállításon látható lesz ismert művészportréi közül az Illyés Gyuláról, Lázár Ervinről, Baka Istvánról, Barcsay Jenőről és Korniss Dezsőről készült fotó, a kezeket ábrázoló sorozatából a Harangozó és unokája című ikonikus képe, és egy – a nagy méretű fotók között feltűnő –, 1971-ben Tbilisziben készült, mindössze hat centiméteres, cím nélküli kép, amelyen egy kisfiú látható hegedűtokjával.
A portrék és a fák, levelek témájú fotók fekete-fehérek, a tárlat címét adó, Valahol, Európában színes sorozat egy-egy Kárpát-medencei magyar falut és vele párban egy európai nagyvárost mutat be. A kiállítás mottója Max Picard filozófust idézi: a kép hallgat, és hallgatva kimond valamit. Csendre vágyó, csendet parancsoló képek – jellemezte a fotográfus a kiállítást.
A színes archívumát a győri Magyar Kultúra Kiadó digitalizálta; a múzeum ezt a változatot is megkapja. A digitális képek később bárki számára hozzáférhetőek lesznek – tette hozzá.
A művész elmesélte, hogy László Gyula kérésére kezdte készíteni alapvetően fekete-fehér negatívra fotózott, színes képeit a régész-művészettörténész középkori magyar falfestményekről szóló kötetéhez.
Móser Zoltán, a Magyar Művészeti Akadémia tagja 1946-ban született Szekszárdon. Fiatalkorától fotózott; legismertebbek a középkori magyar templomokat bemutató sorozata, író- és parasztportréi, gótikus freskókat megörökítő képei. 1969-től készített portrékat magyar írókról, költőkről, mintegy háromezer felvételen örökítette meg a magyar irodalom nagyjait. Fotóit több mint száz kiállításon mutatta be, huszonnyolc önálló néprajzi, irodalmi, történelmi tárgyú album, kötet szerzője. 2003-ban Prima díjjal, 2011-ben Balogh Rudolf-díjjal ismerték el munkásságát.
