Szakmai találkozókkal segítette a Cselekvő közösségek projekt, hogy a közösségi alapú működésre vonatkozó módszertani fejlesztéseit minél több szakemberrel megismertesse.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) vezetésével, valamint az NMI Művelődési Intézet és az Országos Széchenyi Könyvtár partnerségével három évvel ezelőtt indult program egyik kiemelt célkitűzése, hogy mindhárom szakterületen növekedjen azon intézmények száma, amelyek a közösségi alapú működés útjára léptek. Ennek feltétele, hogy a hazai kulturális intézmények tudatosan törekedjenek arra, hogy működésükbe – különböző szinteken – bevonják a helyi lakosságot, közösségeket, civil szervezeteket.

Annak érdekében, hogy a kulturális intézmények
felkészüljenek a közösségi részvételen alapuló működtetésre, a Cselekvő
közösségek aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-0001)
kiemelt európai uniós projekt szakmaspecifikus, regionális
találkozósorozatot indított a három kulturális terület szakemberei
számára. Országszerte - szakterületenként 6-6 - összesen 18 szakmai
napot szerveztek a múzeumi, a könyvtári és a közművelődési intézmények
munkatársainak részvételével. A találkozókon a projekt vezető
szakemberei ismertették azt a módszertani fejlesztést, amely a közösségi
alapú működést támogatja, majd a régiók intézményei mutatták be a
térségükben fellelhető, helyi jógyakorlatok kitűnő példáit. A
rendezvényeken olyan szakemberek tartottak előadásokat, akik
szakértőként vettek részt a módszertan kidolgozásában és nagy
tapasztalattal rendelkeznek e téren. Az elmélet ismertetését
összekapcsolták az intézmények működésében jól azonosítható azon
tevékenységek bemutatásával, amelyeknél érdemes erősíteni a
partnerkapcsolatokat és a közösségi részvételt, vagy fontos nyitni a
civil szféra felé. Ilyen kiemelt terület például a helytörténet, a
közösségi alapon működő helyismereti adatbázisok létrehozása. A másik
terület, ahol érdemes megkezdeni a munkát, a rendezvényszervezés,
illetve a speciális használói csoportok ellátásának vizsgálata. Minden
előadó gondot fordított arra, hogy bemutassa az alkalmazható eszközöket,
módszereket, és a várható eredményeket is.

A rendezvény minden esetben műhelymunkával zárult, amelyeken a
résztvevők megbeszélték a közösségfejlesztés gyakorlati lépéseit és
tapasztalataikkal gazdagították a közösségi részvételen alapuló
könyvtári, múzeumi és művelődési modell megvalósításának eszköztárát. A
múzeumok és a könyvtárak esetében lehetőség nyílt a Szabadtéri Néprajzi
Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK), illetve az
Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) által összeállított önértékelési
teszt kitöltésére is, amelyek alapján az intézmények vezetői
megtudhatták, hogy a saját intézményük milyen mértékben és milyen
módokon szolgálja a lakosok, a közösségek igényeit. Ez a teszt képezte
az alapját a MOKK, majd az OSZK által alapított, közösségi alapon működő
intézmény elismerés elnyerésének. A kitüntető címet első alkalommal a
Múzeumok Majálisán 16 múzeum vehette át, és a tervek szerint ezentúl
minden évben átnyújtják azoknak a kulturális intézményeknek, amelyek a
közösségi alapú működési formát választják.

A közösségi alapú (társadalmiasított) működtetés módszertanáról az alábbi linken található kiadványban olvashatnak bővebben:

https://cselekvokozossegek.hu/tudastar/intezmenyek-tarsadalmiasitasa/