Egymillió kéziratot rejt a sivatag
A mesés szaharai városban, Timbuktuban, a mai Maliban magán- és közkönyvtárak eddig mintegy 150 ezer ódon kéziratot gyűjtöttek össze. Ezek közül némelyik a XIII. században íródott, ám a helyi történészek úgy vélik, hogy a környék homokja jóval többet őrizhet a mélyben. Sokan azonban attól félnek, hogy a hír terjedésével beindul a kéziratok illegális kereskedelme és csempészete: turisták és külföldi műkincsgyűjtők kezébe kerülhetnek a becses dokumentumok.
Digitalizálják Afrika kulturális örökségét
A kéziratokat eddig sárkunyhók alatt és sivatagi barlangokban rejtették el, ugyanis attól féltek, hogy a szellemi kincset marokkói hódítók, európai felfedezők, majd francia gyarmatosítók kaparintják meg. Timbuktu most hadjáratot indított a kéziratok védelmében, és a feladatok koordinálására új könyvtárat alapítottak az Ahmed Baba Intézetben (Ahmed Baba egyébként William Shakespeare Timbuktuban született kortársa volt). A mentőakcióban az Egyesült Államok és Norvégia is közreműködik.
A díszes kalligráfiával írt szövegek egy részét csillagászat és matematika tanítására használták, míg mások az aranykori, azaz a XVI. századi Timbuktu társadalmi és gazdasági életének krónikái. "Ezek a kéziratok az akkori emberi tudás valamennyi területét felölelik a jogtól a természetttudományon és gyógyászaton át a politikáig és a művészetekig" - mondta Galla Dicko, a mintegy 25 ezer ilyen kéziratot őrző Ahmed Baba Intézet igazgatója. "A kéziratoknak csupán a tíz százaléka került felszínre. Úgy becsüljük, hogy több mint egymillió van még eltemetve" - mondta Ali Ould Sidi, a város világörökségi területeinek kormányfelelőse.
Némely akadémikus azt állítja, hogy e kéziratok azt bizonyítják: Afrika szellemtörténete legalább olyan régi, mint Európáé. Mások szerint e kéziratok jelentősége a holt-tengeri tekercsekéhez mérhető. Thabo Mbeki, a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke azt nyilatkozta, hogy e kéziratok helyre fogják állítani az afrikai népek önbecsülését, büszkeségét és méltóságát. Timbuktuban, abban a városban, ahol számos egyetemen 25 ezer tudós élt és dolgozott négy évszázada, hasonló reményeket táplálnak.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
