_D0A5957_Copy
Oláh Katalin Kinga, Oláh Mátyás László, Mezey Katalin, Mirtse Zsuzsa (balról jobbra)

A budai Várban található Cseh Tamás Archívum havonta egyszer otthont ad az Alkotóművészeti Szalon estjeinek, amikor is különböző művészeti ágban alkotók beszélgetnek és ismerkednek egymás munkáival. ?Azzal a céllal jött létre a sorozat, hogy az írók megismerjék a festőket, a festők az írókat, az építészeket, a történészeket, így a közös beszélgetések során baráti és kulturális kapcsolatok alakuljanak ki? ? vezette fel a 12. Alkotóművészeti Szalont az est állandó háziasszonya, Mirtse Zsuzsa, a MANK Nonprofit Kft. művészeti tanácsadója. A Mailáth-palotában február 9-én az irodalom és a szobrászat találkozott, melyekről egy ismert művészcsalád három tagja beszélgetett: Mezey Katalin költőnő és két gyermeke, Oláh Katalin Kinga és Oláh Mátyás László képzőművészek.

_D0A5840_Copy

Az Alkotóművészeti Szalon hagyományosan egy videófelvétellel kezdődött, ennek a témája most Bereményi Géza Folyó hó elsején című verse volt. A költeményt 1971-ben Cseh Tamás zenésítette meg és adta elő, a verset pedig a Kilencek nevű, egyetemistákból álló költőtársaság inspirálta. Bereményi a következőképp írt erről a társaságról: ?Másmilyenek voltak, mint a korabeli hivatalos költők. [?] Olyan időkben voltak romantikus költők, mely kor egyáltalán nem volt romantikus. Várták a vérfoltot patyolatingükre, de patyolatingűek maradtak.? Ennek a költőtársaságnak volt a tagja az est egyik vendége, Mezey Katalin Kossuth- és József Attila-díjas prózaíró, költő, akit Mirtse Zsuzsa a mai és a régi irodalmi élet különbségeiről kérdezett.

Mezey Katalin írói és kiadói tapasztalatai alapján rámutatott arra, hogy a modern világban is szükség van versekre, csak ezt az élményt a ma embere inkább a pop- és a rockzenék, a divatos slágerek dalszövegeiből meríti, nem pedig a klasszikus vagy éppen a kortárs versekből. ?Azt, hogy erre az emberi belső igényre ipar épülhetett, bizonyítja, mennyire fontos mindannyiunk számára a vers. A vers olyan tartalmakat fogalmaz meg, amelyeket a hétköznapi életben nem szoktunk, nem illik vagy nincs időnk megfogalmazni; mindezt olyan művészi közlésmódban teszi, amely elidegeníti az én-élményt, a másik számára viszont befogadhatóvá válik a mű? ? magyarázta. Hozzátette: ha gyenge minőségű produkciókkal, divattermékekkel elégítik ki ezt a belső igényt, akkor az ember sosem fog rájönni, hogy ennél többre vágyik. ?Nem hiszem, hogy könnyebb befogadni egy slágert, mint egy Ady Endre-verset. Csak ez utóbbi nem jut el ugyanannyi emberhez, mint a sokszor kérészéletű dalok? ? mondta.

_D0A5871_Copy
Mezey Katalin Kossuth- és József Attila-díjas prózaíró, költő

Mint megjegyezte: a magyar irodalom alkotásai ma már nem kapnak olyan kiemelt szerepet a közéletben, mint régen, az újságokból is eltűntek az irodalmi rovatok. Ellenpéldának a német Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapot hozta fel, melynek a hétvégi, német nyelvű irodalmi melléklete majdnem olyan vastag, mint maga az újság. ?Ez nem korszerűtlen, nem megy szembe a modernitással, csak igény kellene rá a magyar értelmiség részről, hogy az anyanyelvű művészetet és műveltséget ne hanyagoljuk el? ? magyarázta a költő.

Mezey Katalin kiemelte az irodalomkritika hiányát is a mai irodalmi életben, és hogy emiatt a modern kor szabadságában már nincsen sem felügyelete, sem súlya egy-egy megjelenésnek. ?Minden megjelenhet, és ez nagy lelki könnyebbséget jelent: lekerült az a rossz közérzet az emberekről, hogy csak egy szigorú, szűk keretmetszeten át láthatnak napvilágot a művek. Viszont akkoriban egy megjelenés esemény volt? ? emlékezett vissza a költő. Ma viszont szerinte ?nincsen kritikai visszhangja jóformán semminek, így egyfajta visszhangtalanság uralja a mai irodalmi életet.?

Mezey Katalin lányával, Oláh Katalin Kingával, valamint fiával, Oláh Mátyás Lászlóval érkezett a februári Alkotóművészeti Szalonra. Mindketten szobrászként tevékenykednek, és bár eltérő utakon jutottak el idáig, azonos évben, 2004-ben szereztek diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Igazi művészcsaládba születtek, hiszen testvérük, Lackfi János hazánk elismert írója, költője, édesapjuk, Oláh János, a szintén József Attila-díjas magyar költő, író pedig szintén tagja volt a Kilencek nevű költőtársaságnak. Mezey Katalin felolvasta az Akár a rozsdás késeket és az Ami felvitte a hegyre ? Erős Zsolt emlékére című verseit, a két szobrászművész pedig ? vetített képek segítségével ? bemutatta alkotásait.

_D0A5817_Copy
Oláh Katalin Kinga és Oláh Mátyás László

Oláh Katalin Kinga honlapján a következő Madách Imre-idézet fogadja a látogatót: ?Legyen hát célod: Istennek dicsőség, Magadnak munka. Az egyén szabad. Érvényre hozni mind, mi benne van. Csak egy parancs kötvén le: szeretet.? A képzőművész a választását azzal indokolta, hogy kezdetben lelkiismeret-furdalása volt a művészeti tevékenységei miatt, kétségei voltak afelől, van-e joga a művészetben alkotni. ?A művészet olyan tevékenység, amelynél valóban nehéz megmagyarázni ? Istennel és az emberekkel szemben is ?, hogy az illetőnek miért van joga alkotásra áldozni az életét. Ezért maradt meg bennem ez az idézet, ez igazolta számomra, hogy ezzel szabad foglalkozni, és azt is, milyen módon? ? magyarázta.

Katalin életében, majd művészetében is nagy hangsúlyt kapott a sport: gyerekkorában judózott, majd szertornász lett és versenyeken is indult. Alkotásaiban továbbvitte ezt a témát: először a Hét tornász, majd a Korcsolyázók című művét készítette el. A Szinkronúszók című munkájáért 2016-ban elnyerte az Ezüstgerely-díjat, mellyel a képzőművészetet és a sportot összekapcsoló alkotásokat jutalmazzák. Ezekben a munkákban Katalin intenzíven kísérletezett az anyagokkal, illetve a mozgás ábrázolásával, és roppant látványos megoldásai születtek.

2._Het_tornasz_kisplasztika_Olah_Katalin_Kinga_2011
Oláh Katalin Kinga: Hét tornász

8._Szinkronuszo_csapat_2014_Olah_Katalin_Kinga_Ezustgerely_dij_2016
Oláh Katalin Kinga: Szinkronúszók

Egyik leghíresebb munkája a Pieta című szobra, mely 2005-ben szintén egy pályázat nyertese lett, és amelyet két hétig a főváros egyik frekventált pontján, a Ferenciek terén láthatott a közönség. A művésznő felfogásáról egyik legkorábbi szobra, a még az egyetemen készített Éva című munkája is vall, melyről mesélt: ?Az egyetemen legtöbb esetben nyugdíjkiegészítés céljából jelentkeztek a modellek az idősebb korosztályból. A művészek általában csak gyakoroltak velük, az igazi munkához fiatalabb modelleket kerestek. Én viszont úgy döntöttem, hogy őket mintázom meg. Úgy voltam vele, ha egy öreg fa érdekes, akkor egy idősebb ember is lehet szép, így komolyan foglalkoztam az idősebb modellekkel? ? mondta.

7._Pieta_Egyeni_kiallitason_Szentendre_MANK_Galeria_OKK_IMG_8966
Oláh Katalin Kinga: Pieta

Nővére után Oláh Mátyás is bemutatta szobrászmunkáit, és kiderült, milyen eltérően gondolkodhat két művész, akik nemcsak testvérek, de ugyanabban a művészeti ágban is alkotnak. Mátyást ugyanis a klasszikus művészet, a mitológiák világa, a görög-római formavilág vonzza, melyet kortárs koncepcióval ötvözve próbál újra aktuálissá tenni. A leghíresebb munkája a Kossuth téri metrómegállóban látható Teiresziász című szobor, melyet 2005-ben készített. Művét a vak emberek ülőhelyét jelző BKK-piktogram ihlette, melyhez az alkotó hozzákapcsolta a görög mitológiából Teiresziász, a vak jós történetét*.

1._Teiresziasz
Oláh Mátyás László: Teiresziász

?Számomra az volt a fontos, hogy ezt a görög-római formavilágot visszahozzam. Megkeresett a BKK azzal, hogy tetszett nekik a munkám, így végül a Kossuth téri metrómegállóban helyeztük el. Manapság nagy divat, hogy a szobor helyszínspecifikus legyen: a metrómegálló oszlopsora, architektúrája építészetileg nagyon illett ehhez a görög-római formavilághoz. Ugyanakkor felmerült a kérdés: hogyan kapacsolható össze a szobor a Kossuth térrel és a Parlamenttel? Erre akár azt is lehetne válaszolni, hogy Teiresziász története révén a jóslás, az előre tervezés köti a szobrot a Parlamenthez? ? mesélte Oláh Mátyás a szobráról.

A két másik művén, a 2000-es években készült Communio (Áldozás) (1. kép lent) és a Támadást színlelő férfi (2. kép lent) című szobrain szintén hangsúlyos a klasszikus szobrászat formavilága. A Communio, melyet Pláza Madonnának is szoktak nevezni, egy lányt ábrázol, aki éppen fizetni szeretne, arca viszont Madonna vonásait tükrözi. ?A rendszerváltás idején és azt követően változás történt az életformában: a fiatalok szinte vallásos módon kezdtek vásárolni mindenfélét, amire nem is volt szükségük. A communio áldozást jelent, és a munka címe is arra utal, hogy akkoriban a vásárlás már-már új vallássá, a kapitalizmus vallásává vált? ? magyarázta a művész. A Támadást színlelő férfi című szobrán ? melynek hátterét már nővére mesélte el ? még egyértelműben jelennek meg a görög-római szobrászat stílusjegyei. ?Matyi a műhelyben dolgozott nyáron, majd egyszer csak bejött a házba, azt hiszem, a papírjait kereste. Nyári munkásruha volt rajta ? és ez a maszk. Lefotóztam ebben az öltözetben, aztán a kép alapján, és persze, modell után Matyi elkészítette a szobrot? ? idézte fel Oláh Katalin.

2._Communio3

Az édesanyjukkal, Mezey Katalinnal folytatott beszélgetés során természetesen felmerült a kérdés: vajon két művészember hogyan viszonyul gyermekei pályaválasztásához, ösztönzik vagy inkább eltérítik őket ettől az életformától? A költő azt válaszolta, hogy a gyerekeket sokat rajzoltatták, rengeteget olvastak és múzeumba jártak, de ők ennek ellenére nem kényszerítették művészi pályára, de nem is zárták el őket ettől a világtól. Benne volt a levegőben, korán megmutatkozott a tehetségük ? mondta. ?Egy dologban biztosan vétkes vagyok. Egyszer megláttam egy régiségboltban két gyönyörű szekrényt példátlanul szép festéssel, paraszti díszítéssel. Az egyiket azonnal megvettem. Akkoriban ezeknek nem volt még értéke, olyan olcsón adták, hogy nem is akartam elhinni. Rögtön eszembe jutott, hogy a díszítés pont a gyerekek fejmagasságában van, és ha majd megnézik és felfedezik ezeket a gyönyörű festményeket, ők is ilyeneket fognak rajzolni. Ezeknek a bútoroknak biztosan volt inspirációs hatásuk? ? mesélte. Lánya, Oláh Katalin hozzátette: ők nem is fogták fel, hogy van más is, ők ebben éltek, nekik ez volt a természetes.

1._Eva_2002_egyeni_kiallitas_Szentendre_MANK_Galeria_2015_OKK_IMG_8964
Oláh Katalin Kinga: Éva

A 12. Alkotóművészeti Szalont dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója és egyben a rendezvény alapítója nyitotta meg. A főigazgató beszédében elmondta, hogy az Alkotóművészeti Szalonban több szál fut össze ? köztük az Eötvös József Collegium és a MANK világa ?, hogy írók, költők, zeneszerzők, táncosok a magyar kultúra ápolása érdekében folyamatosan kapcsolatban legyenek egymással. ?Fontosnak tartom, hogy ezek az összejövetelek az utókornak is fennmaradjanak, hogy felvétel készüljön róluk. Így, ha majd 2116-ban megpróbálják rekonstruálni a 21. század eleji Magyarországot, akkor talán ezek a felvételek is a segítségükre lesznek? ? tette hozzá az igazgató.

_D0A5728_Copy
dr. Hóvári János

*A görög mitológiában két verzió él a vakság kialakulásáról. Az egyikben Teiresziász megleste a fürdőző Aphroditét, aki vaksággal büntette, ugyanakkor méltányosságból jóstehetséggel ruházta fel. A másik verzió szerint Teiresziász Zeusz papja volt, aki meglátott két párosodó kígyót. A nőstény kígyót megölte, ekkor nővé változott, Héra papnője lett és gyermekeket szült. Hét évvel később ez megtörtént még egyszer, akkor a hím kígyót ölte meg, ekkor visszaváltozott férfivá és újra Zeusz papja lett. Héra és Zeusz aztán Teiresziászt kérte fel, hogy döntsön el egy vitás kérdést kettejük között: a szerelemben vajon a férfinak vagy a nőnek jut nagyobb élvezet? Teiresziász azt válaszolta, hogy a szerelem nőként nagyobb élményt nyújt. Héra megharagudott rá, vakká tette, Zeusz viszont jóstehetséget adott neki. Két híres jóslata volt: az egyikben Oidipusznak jósolt, a másikban Odüsszeusznak mondott jövendőt az alvilágban.

Révy Orsolya
Eseményfotók: Csákvári Zsigmond