korosfoi_kriesch_aladar_-a_halal_az_ember_nyomaban-1905
Kőrösfői-Kriesch Aladár: A halál az ember nyomában, 1905

A 19. század végére kialakult modern ipari társadalom számos gondolkodóban azt az érzetet keltette, hogy az emberi civilizáció valójában pusztulóban van, ezért az emberiséget meg kell menteni. Az ekkor kibontakozó, életreformot hirdető mozgalmak a közös, civilizációkritikai kiindulópontból rendkívül sok irányba fejlődtek tovább: filozófiai és vallási reformelképzelések, természetjáró és sportmozgalmak, vegetarianizmus, öltözködési, lakhatási vagy párkapcsolati reformideák vagy nőmozgalom ? idézte fel a tárlat október 5-ei sajtóbemutatóján Németh András tudományos kurátor.

Mint emlékeztetett, ezeknek a mozgalmaknak, iskoláknak, elképzeléseknek a jelentős része a művészetek különböző ágaira is hatással voltak. A képzőművészeten túl a kórusmozgalom, az építészet és urbanisztika, a mozdulatművészet, a kézműipari mozgalom vagy az irodalom mind sokat merített ezekből az ideákból. A több mint egy évtizede zajló tudományos kutatáson alapuló kiállítás a kezdetektől az 1930-as évekig követi végig a közép-európai életreform-mozgalmakat.

feo_82.40t_20130424_2000_2_rb_1000x800
Kacziány Aladár: Szimfónia, 1918

A tárlat első terme bőséges bevezetést nyújt a kor szellemi irányzatainak kultúrtörténeti hátterébe, és felvázolja a vezető magyar művészek kapcsolati hálóját. A látogató betekintést nyerhet abba, hogy a különböző reformmozgalmak milyen módon igyekeztek visszavezetni a kor emberét a természethez közelebbi életmódhoz, mások mellett Fényes Adolf, Ziffer Sándor, Mednyánszky László és Koszta József festményein, korabeli plakátokon, fotókon és tárgyakon keresztül megismerve a nagyvárosoktól távoli művésztelepek, a természetjárók, a sportkedvelők, illetve a táplálkozási reformok világát.

feo_65.27t_20140724_2000_2_rb_1000x800
Hollósy Simon: Táncoló lányok az erdő szélén, 1895

Nem minden irányzat hagyta azonban el a városokat, amelyekben számos reformpedagógiai, társadalmi és ezeken alapuló művészeti mozgalom bontakozott ki, amint ezt tanúsítják például Iványi-Grünvald Béla, Aba Novák Vilmos, Ferenczy Noémi, Ámos Imre vagy Derkovits Gyula munkái is. Az apszis nagyszabású installációja az építészetet és várostervezést megreformálni kívánó irányzatokkal, mások mellett Rudolf Steiner és Maróti Géza munkásságával ismerteti meg a közönséget.

gro_f77.88_20070815_1_rb_1000x800
Mihály Rezső: Keleti mese,1909

A sajtóbejárás előtt szó esett a Műcsarnok közeljövőben nyíló tárlatairól is: az oldalsó teremsorban és a mélyföldszinti terekben október 11-től Halmy Miklós, illetve Demeter István és Haris László munkáiból rendeznek kiállítást, október 19-én pedig Emigráns magyar művészek az 1956-os forradalomról címmel nyílik tárlat.

A Rejtett történetek című tárlat 2019. január 20-ig látogatható, a kiállítás gazdag kísérőprogramjáról a www.mucsarnok.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Forrás: MTI

Fotó: Műcsarnok