Az ókori hét csoda is turisztikai csoda volt, a mostani is az, ennek semmi köze a művészettörténethez - mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke azután, hogy a hétvégén nyilvánosságra hozták az újkor hét csodájának megválasztását célzó szavazás eredményét Lisszabonban.
Az ókori világ hét csodáját a hagyomány szerint először egy ókori görög költő, a szidoni Antipatrosz állította össze az i. e. II. században. Ezen építmények között tartják számon Szemirámisz babiloni függőkertjét, Pheidiász Zeusz-szobrát, a rodoszi Kolosszust, az epheszoszi Artemisz-templomot, a halikarnasszoszi mauzóleumot, az alexandriai világítótornyot és a gízai Nagy-piramist.
Az újkor hét csodájának kiválasztását Bernard Weber svájci üzletember és filmproducer kezdeményezte azzal a céllal, hogy kiegészítsék az antik építmények listáját. A 21 műemlékre mintegy százmillióan voksoltak január óta az interneten és mobiltelefonon. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO elhatárolódott a kezdeményezéstől. A szavazatok alapján az újkori hét csoda közé került a kínai Nagy Fal, a jordániai Petra romváros, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Machu Pichu inka romváros, a mexikói Chichén Itza, maja-tolték romváros, a római Colosseum, s az indiai Tádzs Mahal.
Marosi Ernő az MTI-nek nyilatkozva hétfőn úgy fogalmazott: egyébként mindegyik objektum kiváló, semmi gond sincs velük, de abban nem biztos, hogy az újkori világ csodái lennének. Rámutatott arra: a kínai Nagy Fal, a mexikói piramis semmivel sem "frissebb" remekművek, mint azok, amelyek az ókori világ csodái között szerepeltek. Az újkori világ hét csodája között "újkori nagyon kevés van, nyugodtan lehetne ókorinak is nevezni" - közölte a művészettörténész.
Marosi Ernő véleménye szerint legfeljebb arról a törekvésről lehet szó, hogy ezek a építmények "ne az ókori világ keretei között szerepeljenek, hiszen Eurázsiának és Afrikának csak egy kis része tartozott az ókori oikumenéhez". Úgy vélte: most egy úgynevezett globalizálódó világ osztotta el a csodákat. A művészettörténész kiemelte, hogy a szavazásnak az égvilágon semmilyen jelentősége nincs. Vannak olyan intézmények, amelyek állandóan a top tízzel, vagy - mint adott esetben - a top héttel foglalkoznak. "Teljesen szkeptikus vagyok ezzel, nyugodtan kinevezhetik holnap a százötvenet ia" - mondta.
Marosi Ernő szerint a szavazásnak valószínűleg még a turisztika számára sincs jelentősége. "A világ hét csodájával nagyszerű emléktárgyakat lehet majd árusítani, de ezt e nélkül is lehet" - összegezte a művészettörténész, akinek a számára "sokkal nagyobb világcsoda egy faragott gemma, amit soha senki nem tesz majd fel egy ilyen listára".
(Múlt-kor/MTI)
