Az Emlékezés és az Emberi Jogok Múzeumát Michelle Barchelet, az ország elnöke nyitotta meg, akit szintén börtönbe zártak és megkínoztak Augusto Pinochet 1973-1990-ig tartó katonai diktatúrája idején. "A múltat nem változtathatjuk meg, de okulhatunk belőle" - mondta Bachelet, aki szerint a múzeum felállítása határozottan jelzi: "az ország soha többé nem akar elszenvedni ilyen tragédiát".
A 22 millió dollárból 5600 négyzetméteren létrehozott emlékkiállítás hétfő esti megnyitása indulatos emlékeket ébresztett az elnökválasztások második fordulója előtt, amelyen a demokrácia helyreállítása óta a balközép koalíció hatalma először kerülhet veszélybe a jobboldal előretörése miatt. Az ünnepségen felszólaló perui írót, Mario Vargas Llosát, aki hasonló múzeum létrehozásán dolgozik hazájában, beszéde alatt lehurrogták, mivel a konzervatív Sebastian Pinera elnökjelöltet támogatja. A Pinera mögött álló konzervatív pártok közül kettő annak idején a diktatúrát támogatta.
Az emlékmúzeum a diktatúra foglyainak kitépett lapra írt végrendeleteit, dokumentumait, leveleit, személyes tárgyait és művészeti alkotásait vonultatja fel, összesen 40 ezer tárgyat. Szerepel annak az 1197 embernek a fotója is, aki ebben az időszakban tűnt el a titkosrendőrség ellenzékieket begyűjtő akciói során. A kiállított tárgyak között kapott helyet az a vaságy, amelyre rákötözték a rabokat az árammal való kínzás előtt.
A 17 évi diktatúrára emlékező múzeumot egy impozáns, a Moneda elnöki palotánál is nagyobb épületben helyezték el. A Quinta Normal nevű santiagói negyedben, ahol felépítették, emeltek egy falat is, amelyre az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 30 cikkét vésték.
Az eltűntekként nyilvántartottakkal együtt összesen 3197 halálos áldozata volt a Pinochet-uralomnak, és további 30 ezret börtönöztek be és kínoztak meg.
