Jövőre Görögországban a szobrász szűkebb pátriájában, Kiátonban, egykori Sziküónban múzeumot létesítenek, ahol Lüszipposz 25 szobrának másolatát állítják ki.
Az i.e. 390 és 310 között élt szobrász, aki eredeti foglalkozását nézve érckovács volt, tanítványai között tudhatta Kharészt (i.e. 395-324), az ókori világ hét csodája egyikének, a rhodoszi Kolosszus alkotóját is. (Héliosz hatalmas bronzszobra az i.e. 227-es földrengésben dőlt le). Első munkája a győztes olümpiai atléták szobrai voltak. Leghíresebb alkotásai a granikoszi csatában elesettek 25 alakos emlékműve, a kosarán ülő, pihenő Heraklész, a 18 méter magas Zeusz szobor, valamint a Delphoiban felállított Napisten négyes fogata. Pályája csúcsán Lüszipposz III. Alexandrosz, azaz Nagy Sándor udvari szobrásza lett, és kizárólag ő készíthetett portrét az uralkodóról.
A legenda szerint Lüszipposz másfélezer ezer szobrot alkotott: műveit könnyűszerrel összeszámlálhatták, hiszen minden szobra befejezése után egy-egy aranypénzt helyezett egy perselybe. Művei azonban megsemmisültek, kizárólag azok római kori másolatai maradtak fenn.
(Múlt-kor/MTI)
