A Szabadkai Városi Múzeumban különleges tárlat nyitotta meg kapuit magángyűjtők festményeiből. A modern magyar festészetet alapjaiban meghatározó nagybányai festőiskola alkotóinak jól ismert és ritkán vagy korábban még soha nem látott képeit egyaránt felvonultatja. A nagybányai iskola évtizedeken át volt művészgenerációk felemelkedésének bölcsője. Alapítói: Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Iványi-Grünwald Béla, Réti István és Thorma János festőművészek a mai napig megkerülhetetlen szereplői a magyar művészettörténetnek. A Nagybányán született alkotások több nagy európai gyűjtemény megbecsült darabjaivá váltak.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány által, a Közép-európai Örökség program részeként életre hívott kezdeményezés e harmadik állomásának célja az, hogy felhívja a figyelmet a kiállított műveknek a kulturális hagyatékban betöltött szerepére.
„A nagybányai festőiskola új korszakot nyitott a magyar művészettörténetben, több nemzedéknek biztosított teret a szabadban való és egyben szabad alkotásra, a festők közül sokan nemzetközileg is elismertté váltak. A Közép-európai Örökség program célja e korszakváltó gondolkodás bemutatása, hogy országhatárokon túl is közösségi értékké, összetartó erővé formáljuk a kulturális örökségünket” – hangsúlyozta a megnyitón Pacsay-Tomassich Orsolya, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány főigazgatója.
A szabadkai kiállítás a korábbiakhoz képest 16 új, összesen 35 festménnyel érkezett a szabadkai helyszínre. Olyan, nagy jelentőségű műveket mutat be, mint a vajdasági Pechán József örökségvédelem alatt álló, Koradélután (1908) és Napfényes utca lovasfogattal (1911) című művei, Ziffer Sándor Zöld szoba (1908) című, szintén védett alkotása, Patkó Károly számtalan nemzetközi kiállítást látott, Nagybánya (1926) és Czóbel Béla rendkívül korai, Csendélet zöld ajtóval (Porcelánok) (1905) című festménye, valamint Ferenczy Károly Léderer Rudolf lánya (1909) című, részletgazdag, fenséges női portréja, valamint Tihanyi Lajos Kornstein Egon hegedűművészről készült képe. Az utóbbi művészettörténeti szempontból kiemelt értékű, mivel Kornsteinnek köszönhetően valósulhatott meg az az 1918-as belgrádi magyar képzőművészeti kiállítás, amely a korabeli feljegyzések szerint a legméltóbban prezentálta a modern művészetet, és mutatta be külföldön magyar képviselőinek kiválóságát.
„A Nagybánya vándorkiállítás koncepciója minden helyszínen más és más, ami egyrészt lehetőséget teremt új, korábban nem látott alkotások bemutatására, másrészt reflektál a helyi kulturális sajátosságokra. A szabadkai tárlaton ezúttal nem csupán a megszokott tájképek láthatók, hanem városképek, életképek is nagyobb arányban jelennek meg. 16 teljesen új, Nagybányán vagy Marosvásárhelyen nem szerepelt kép is van köztük, a vajdasági gyökerekkel rendelkező Pechán József lenyűgöző alkotásai kiemelt szerepet kaptak” – mondta el Korani Eleni, a kiállítás kurátora és az Ernst Galéria tulajdonosa.
A kiállítás a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Magyar Nemzeti Tanács és a Szabadkai Városi Múzeum együttműködésében valósult meg. A terv szerint a jövőben több európai országban is megismerhetik a nagybányai festők remekműveit.
