„Nálunk régi hagyományai vannak a segítségnyújtásnak"

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) saját forrásából segíti azokat az előadóművészeket, akik a koronavírus terjedését megakadályozó és érthető kormányzati intézkedések mentén az elmaradó előadásaik miatt szenvednek súlyos anyagi károkat. A programban összesen mintegy 1000 jövedelem nélkül maradt művész részesül támogatásban, amelyből eddig 391-en kaptak gyors segítséget. Dr. Gyimesi Lászlót, az EJI elnökét a többi között a rendkívüli szociális segély részleteiről kérdeztük.

Mióta végez az EJI segélyezési
akciókat?

Tulajdonképpen már a 80-as
években, az EJI megalapítása előtt is volt példa ilyen megmozdulásokra, hiszen
az akkori előadóművészi jogvédelemnek is az egyik fő profilja a művészek
szakmai és szociális támogatása volt. Az EJI szakszervezetekből nőtte ki magát,
tőlük megörököltük a szolidaritást, a rászorulók támogatását és ezt a mai napig
megőriztük. Úgyhogy nálunk régi hagyományai vannak a segítségnyújtásnak.

Természetesen
a szervezetünknek nem ez az elsődleges célja, hiszen a bevételeknek a 10%-át
fordítjuk részben segélyezésre, részben pedig szakmai, közösségi törekvések
támogatására.

Vállalt már korábban az előadóművészek közösségét képviselő egyesület saját forrásaiból egyszerre ilyen sok embert érintő, ennyire koncentrált és ilyen mértékű azonnali segítségnyújtást? 

Ilyen
rendkívüli és teljesen egyedi helyzettel, mint a koronavírus világjárvány és az
ebből következő hatások, még nem kellett szembenéznünk. Vannak bizonyos akciók,
amelyek létszámukban ugyan jelentősek, de ezek más természetűek. Például minden
karácsonykor segítjük alacsony nyugdíjas kollégáinkat és a családosoknak iskolakezdési
támogatást is nyújtunk. De ezek rutinszerűek és évről-évre visszatérnek, míg mostani
kezdeményezésünk egyedülálló volt minden szempontból.

Mi alapján történt a
támogatások odaítélése?

Nagyon fontos szempont volt, hogy próbáljunk azonnal segíteni, hiszen az előadóművészeknél az a szituáció, hogy elmaradnak a koncertek és fellépések, azt jelentette, hogy egyik napról a másikra hosszabb időszakra elvesztették a bevételi forrásaikat. Ezáltal sokaknak közvetlen veszélybe került a mindennapi megélhetése. Van az a mondás, hogy aki gyorsan ad, kétszer ad, ami ebben az esetben hatványozottan igaz volt és ezért gyorsaságra törekedtünk.

Ezért
kialakítottunk egy teljesen objektív és áttekinthető feltételrendszert, a
segély, a támogatás elnyerésének folyamatára, ami négy meghatározó elemből
állt.

Az
első kikötés az volt, hogy csak az EJI-nél regisztrált előadóművész kaphat támogatást.
Az EJI által képviselt művészek száma egyébként meghaladja a 11 000 főt.

A
következő feltétel volt, hogy a saját nyilatkozata szerint megjelöljön 4 olyan
fellépést, ami elmarad az ismert okok miatt.

A
harmadik már egy összetettebb rendszer volt, arra vonatkozott, hogy a kérelmező
művésznek nyilatkoznia kell arról, hogy van-e egyéb jövedelme, vagyona, hiszen most
csak azokat kívántuk támogatni, akik teljesen bevétel nélkül maradtak. A
nyilatkozatok valóságtartalmát nem tudtuk és nem is szándékoztuk vizsgálni, se
jogunk, se apparátusunk nincs ehhez, az aláírónak magának kell helytállni ezekért.

A negyedik pedig a klasszikus
szociális szempont volt, ami a családi állapotra és az eltartottak számára
vonatkozott.

A feltételrendszert nyilvánosságra hoztuk még a kérelmek benyújtása előtt, tehát a jelentkezők pontosan ki tudták számolni, hogy milyen esélyeik vannak, mekkora összegre számíthatnak.

Kik állították fel ezt a
feltételrendszert?

Egy szűkebb stáb hozta létre, majd jóváhagyta az EJI valamennyi testülete; a Jogdíjbizottságok, az Elnökség és a Küldöttgyűlés is. Ezután ez egy szabályzat formájában jelent meg, ami jelenleg is olvasható a honlapunkon. Megjegyzem, ezek a jóváhagyások – tekintettel a járványra – csak elektronikus úton voltak lehetségesek.

Az előadóművészek jelzései
alapján milyen élethelyzettel néznek most ők szembe?

Nagyon nehéz ilyen szempontból az előadóművész szakma, hiszen a közönség örömöt, szórakozást, pozitív kisugárzást vár tőlük. Az előadóművésznek nem az a dolga, hogy telesírja a sajtót, hogy neki milyen nehéz az élete, épp ellenkezőleg. Nem is nagyon szabad arról beszélnie, hogy egyébként ő ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint bárki más. A színpadon és színpad mögött rengeteget dolgozó és ugyanolyan esendő emberek mozognak, mint a társadalom bármelyik rétegében. És ezek az emberek hirtelen nagyon nagy bajba kerültek, amire senki sem számíthatott.

Hányan részesültek eddig és
várhatóan hányan fognak még a támogatásból?

Több részben zajlott a folyamat. Az első és a legnagyobb csoport, ahova legtöbb pénz koncentrálódott, az egy két hónapos támogatás, tehát az április és a május hónapra vonatkozik. Ez 391 főt érintett. Egyébként körülbelül 530 kérelem érkezett be hozzánk, de az előbb említett szempontrendszer alapján 150 ember nem tudott részt venni a programban. Április 30-ig lehetett május hónapra segítséget kérni. Ezeket a kérelmeket most dolgozzuk fel, körülbelül 100-110 fővel fog gyarapodni a lista. Összesen körülbelül 500 kollégának a megsegítéséről van szó ebben a menetben, amelynek első, áprilisi szakaszát már a nyilvánosság is megismerhette.

Az elutasítottaknak is
megpróbáltunk segítséget nyújtani, ennek a nagy és rendkívüli programnak a
kiegészítéseképpen. A zenész és színész jogdíjbizottság is indított egy olyan
támogatást, ami szerényebb összegekkel, de mégiscsak szinte mindenkinek, aki
kérelmet nyújtott be, összesen további 400 embernek tudott segítséget nyújtani.

Mindezen felül az EJI a saját, hagyományos szociális támogatási rendszerét is folytatja, itt is többszázas igényekkel szembesülve, tehát ezek a rendkívüli folyamatok nem jelentik, hogy az megszűnt volna.

A teljes interjú az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) oldalán olvasható.

Nyitókép: Gyimesi László