Ha az Ubikeklektikre mész, felejts el mindent, amit a fesztiválokról gondoltál − nem üvöltik hirdetőtáblák az arcodba a programot, nem lesz többezres tömeg és nem lépsz eldobált üvegszilánkba. A szervezők az „együttállás" érdekében szakítottak a hagyományokkal, és újradefiniálták a közösségépítés és a fesztiválszervezés fogalmait. Görög Miklóssal, az Ubik egyik alapító-szervezőjével beszélgettünk.

Idén hétéves a
fesztivál. Milyen érzés visszatekinteni az első eseményetekre ennyi idő
távlatából?

2014-ben, nyolc éve rendeztük az első eseményünket UbikEklektik néven az azóta Ill panoráma néven ismertebbé vált Limó Bárban a Belgrád Rakparton. 2015-ben pedig az első igazi fesztiválunkat Zebegényben. Az idei Waldorfeszten jártunk először ott az alapítókkal, Kakassal és Fecával (Palágyi Mátéval és Fehér Gáborral − a szerk.) egyszerre 2017 nyara óta. Ekkor einstandolta a zebegényi önkormányzat a szőnyi tábort, és raktak ki minket. Nagyon jó érzés, hogy még mindig ott vannak a festmények, amelyekkel a barátaink színesítették a tábor épületeit. Kifejezetten megható volt látni az első táborban töltött esténknek emléket állító vaddisznót, amint épp falja a csirkepaprikást a bográcsból.

Mik azok a dolgok,
amiket megtartottatok, és mi az, ami változott az Ubik-szemléletmódban?

Ami megmaradt: az újító szándék, a művészetek és a zene összekapcsolása, az élő és az elektronikus zene közti fúzió keresése. Eklektikus programstruktúra. Játékosság. Ha nem is a szemléletmódban, de mindenképp változott a kerettörténet, és változik is évről évre, ahogy a csapat is, hiszen folyamatosan bővül. A helyszín is sokszor változott, az idei már a negyedik. A fellépők struktúrájában is lett idén változás; az elmúlt években sosem hívtunk el egy zenekart kétszer − kivéve a házi bandákat, a Bohemian Betyárst, valamint Gas zenekarait, deux-ex quartettet és a kinetic eroticot −, idén viszont visszahívtuk a nagy kedvenceinket. Ezt a koncepciót öt évig tudtuk tartani. Úgy éreztük, nagyon hiányoznak sokan, szeretnénk újra velük közösen ünnepelni, ezért változtattunk ezen a szokáson.

A legtöbb fesztivál komoly összegeket költ a Facebook-kampányokra, és próbál minél inkább szem előtt lenni, ezzel szemben ti úgy döntöttetek idén, hogy eltűntök Facebookról, és egy Slack-csatornán keresztül kommunikáltok. Hogy született meg ez a bátor döntés?

A teljes eltűnés még várat magára. Azon igyekszünk, hogy a közösségimédia-felületeinken ne a fellépőinken, hanem az általunk közvetített értékeken, hangulatokon legyen a hangsúly. Ez valóban egy nagy vállalás, sok kritika éri a szervezeten belül is, de bízom benne, hogy hosszú távon kifizetődő lesz a közösségépítésre fordított energia.

Nem féltetek attól,
hogy így nem találnak meg titeket az érdeklődők?

Úgy érzem, hogy egy fesztivál választásánál a legerősebb
motiváló eszköz a szájreklám, a barátok ajánlása. Ez a gondolat egy organikusan
növekvő közösséget feltételez.

A Slacken nemcsak a programokat osztjátok meg, de indítottatok egy fotópályázatot, és belsős infókat is olvashatunk. Ez is mutatja, hogy az Ubik nemcsak fesztivál, de közösség is. Kissé filozófiai kérdés következik: mitől, hogyan jön létre egy összetartó közösség több száz emberből?

A legtöbb (kisebb) fesztivál nagyon különböző, és itt ne csak az arculatra vagy helyre, hanem a közönségre, a közösségekre is gondoljunk. Mások a szervezők és a barátaik, picit mások a line-upok és a programok, így más közönséget vonzanak. Ezekből aztán vagy kialakul egy szoros és jól körülírható közösség, vagy kevésbé, és mi az elejétől fogva azon dolgozunk, hogy ne csak közönségünk, hanem közösségünk is legyen. Szerencsés helyzetben vagyunk a nagyobb fesztiválokkal szemben, hiszen nekünk nem célunk sok ezer jegy eladása, így van terünk kísérletezni, és évről évre azt látjuk, hogy sok minden be is jön, szeretik az emberek, magukénak érzik. Ilyen az eredettörténet, ez a kísérlet a Slack-kommunikációval, a rítusok, a közvetlenség és egy csomó apróság, amitől mindenki magáénak érzi az Ubikot.

Egy korábbi
interjúban említettétek, hogy a négy őselem adja majd meg a fesztivál
programjainak tematikáját. Hogy kell ezt elképzelni? Hogy jelenik majd meg a
föld, a levegő, a víz és a tűz?

Az Ubikverzum teljes története már olvasható a megújult weboldalunkon, de röviden: a négy törzs az évek során szép lassan összeolvadt egy nagy közösséggé. A mitológiájukban megtalálható négy őselem most már a fesztivál napjainak tematikájában köszön vissza, minden nap egy másik elemet szimbolizál, évenként változó sorrendben. Idén a Föld napjával indítjuk a fesztivált, zöld és barna színekben, nyitóceremóniával, a második nap a Szélé, hatalmas white party, igazi esküvővel, a harmadik nap a Vízé, kékekkel, változékonysággal, a záró nap pedig a Tűz köré összpontosul majd.

A korábbi években az
augusztusi fesztivál mellett kiegészítő programokat is szerveztetek az év többi
részére. Idén is van tervben ilyen?

Igen, tervezünk ilyeneket, amiből egyelőre csak az Ubiktúrát szeretnénk elárulni. Ez is az Ubikverzum szerves része, Pusztafalun lesz augusztus első hétvégéjén.

A fotókat Sutus Fanni készítette.