Nem csak a bérleteseinek árulja el a titkot a Pannon Filharmonikusok

A társulat meghirdette 2024/2025-ös, Titok című évadának bérletezését Budapesten. A Pannon Filharmonikusok munkatársai már két alkalommal találkoztak a közönséggel a Müpa Üvegtermében, hagyományosan ezen alkalmakkor újítják vagy vásárolják meg Pannon-bérletüket azok, akik a kedvezményes ár mellett örömmel beszélgetnek kicsit a zenekar tagjaival. A pécsi együttes az évad címével dacolni kíván a leegyszerűsítéssel, és ehhez cinkosának várja a közönségét. A komolyzene titkának megfejtése egy nagy, közös és összetett játék, az előadás és a befogadás művészete. Áprilisban Pécsett is meghirdetik új évaduk programját, és mindkét helyszínen várják a jegyvásárlókat is.

A 2024/2025-ös évad arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a titok. Vajon miért szereti a közönség a pécsi együttest annyira, hogy majd minden koncertje telt ház előtt zajlik Budapesten is, és sok fiatalt is láthatunk a Müpa nézőterén? A zenekar bérletajánlója felvillantja a választ: a komolyzene sokrétű, állandó változásban és interakcióban álló tudás, érzés és lelkiállapot. Még egy kulcslyukon keresztül szemlélt apró részlet is fontos, és hozzáad a nagy egészhez. A PFZ gondosan megválogatja a koncertjein elhangzó műveket, előadókat, pallérozza tudását, és fejleszti hangszerparkját. A közönség tagjainak ízlése, temperamentuma, műveltsége és lelkivilága egyedi kulcsként nyit kaput a zenének.

„A komolyzene egyszerre az előadók és a befogadók művészete. Ez a mi közös titkunk a közönséggel, amelynek megfejtésére várunk mindenkit a következő évadban is szeretettel” – üzente Horváth Zsolt igazgató.

Az öt pénteki koncertre szóló Pannon-bérlet olyan zeneműveket tár a közönség elé, melyek minden érzékünkre, az intellektusunkra és a lelkünkre is hatással lesznek. Nem csupán a Kesselyák Gergely által szeretett „szép huszadik század” jelenik meg a repertoárban, de olyan témák is előkerülnek, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak előbb vagy utóbb életünk során.

A PFZ bérletes sorozata jelentős állítással, a Nem kérdés című hangversennyel kezdődik, és karakteres versenyművel nyit. Első koncertjének első darabja, Prokofjev II. zongoraversenye azonnal kiszakítja az embert a hétköznapi valóságból. A rendkívüli technikai és szellemi energiát igénylő versenymű előadója Tom Borrow, az alig 23 éves zongoristacsillag. A nyitókoncert második műve a Bruckner-év tiszteletére a szerző IX. szimfóniája, mely életművének összegzése és esszenciája, Kesselyák Gergely vezető karmester szavaival: „a szimfóniák Parsifalja”.

 „Tágítani szeretném a repertoárt, újra felfedezni azokat a ritkán játszott huszadik századi műveket, amelyek a romantika korához hasonlóan dallamosak, adrenalint szabadítanak fel a hallgatóságban, de újszerű hangzásokkal is megörvendeztetnek minket” – fejezte ki Kesselyák Gergely vezető karmester.

A Kaddis, a sorozat második, novemberi estje a holokauszt nyolcvanéves évfordulójára emlékezik. A koncerten Penderecki európai és Bernstein tengerentúli Kaddisa keretezi az Amerikában élt, de a Monarchia zenei gyökereit hordozó Korngold Pészahi zsoltárát. A Nemzeti Énekkar, a Bernstein-mű magyarországi bemutatóját annak idején éneklő nyíregyházi Cantemus Kórus, neves énekes szólisták és Mácsai Pál narrációja a gyászról az élet színére fordítja a hallgatóság belső tekintetét: a közös meghurcoltatás, az egyéni tragédiák és a személyes elmúlás feletti szomorúság szükségszerű átélését az élet dicsőítése követi.

Kesselyák Gergely, aki a közönség tetszését is kereső alkotások revideálására törekszik, Bernstein több mint 150 főt igénylő előadói apparátusú példája mellé Penderecki szelíd hangú Kaddisát és Korngold gyönyörű allelujában végződő pár perces művét illesztette. Mindhárom mű zenetörténeti ritkaság, így méltóképpen emeli az élményt arra a szellemi-lelki szintre, melyre a közös emlékezés során készülünk.  

A sorozat januári Bábu vagy? című hangversenyén Maestro Varga Gilbert folytatja a komolyzenei előadók fiatal tehetségeinek a bemutatását és a klasszikus alkotások hártyavékony, mégsem áttetsző rétegeinek megfejtését. A koncerten fellépő Seohyun Kim a jövő nagy hegedűsgenerációjának alig 15 éves képviselője. Az általa játszott, Henryk Wieniawski hegedűversenye mellett a koncert arra a titokra is keresi a választ, hogy vajon azok a szerepek mozgatnak-e bennünket, amelyeket játszunk, vagy mi alakítjuk azokat kedvünk és tehetségünk szerint. Gounod, Bartók és Richard Strauss egy-egy jól ismert műve kerül kivételesen egy koncerten egymás mellé.

Márciusban a bérletes sorozat két ikonikus szerző önvallomását tárja a közönség elé a Vallomások című hangversenyén. Beethoven és Csajkovszkij nehéz sorsú, mély gondolkodók, akik nem szavakban, hanem a zenéjükben élik meg és fejezik ki az élet szépségét, szomorúságát és összetettségét. Kell-e ennél nagyobb tett? A koncerten elhangzó Beethoven-hegedűverseny az emberszeretet és az életöröm kifejezése, amely Viktoria Mullova rendkívül kifejező játékával csillan meg. Csajkovszkij életművének utolsó alkotása egy érzékeny és termékeny művészélet összegzése. Az est karmestere az idősek bölcsességét meghazudtoló mélységek átélésére és a fiatalok magasba szárnyalására egyszerre képes tehetség, Nicolò Umberto Foron lesz.

Az évadzáró Játék és Derű koncert a hangversenyek érzelmi hullámzását a játék és derű vizeire evezi. Talán e két legfőbb eszközünk van a zenében és a mindennapokban is, amelyek átsegítenek gyászon, nehézségeken, robotoláson, kétségeken, bizonytalanságokon. Bogányi Tibor mindig derűs személyisége garantáltan mosolyt csal az arcokra, Dejan Lazić zongoraművész pedig nem csupán az életvidám Mozart jobb kezeként játszik az esten, de zeneszerzőként is bemutatkozik egy friss scherzóval. A koncertet és az évadot Brahms II. szimfóniája zárja, melyet a szerző egy barátja úgy jellemzett, „tiszta kék ég, forráscsörgedezés, napfény és hűvös zöld árnyék”.

A Pannon Filharmonikusok 2024/2025-ös Pannon bérletének online lapozható füzete itt érhető el.

További információk itt.