A Nem kötelező – kortársak és kimaradók rövidprózákat gyűjt egybe, olyanokat, amelyek érdekesek lehetnek a mai középiskolások (és felnőttek) számára, és amelyek a kötelezőkkel kiegészülve alkalmasak arra, hogy végigkövessük az elmúlt száz év páratlanul gazdag és izgalmas magyar irodalmát. A Király Levente szerkesztésében megjelent könyv online bemutatóján jártunk.

„Igyekeztem olyan írásokat választani, amelyek érdekesek lehetnek egy mai tizenéves számára” – magyarázza a szerkesztő. A szöveggyűjtemény több mint kilencven novellát tartalmaz, és csak olyan szerzők szerepelnek benne, akik kimaradtak a Nemzeti Alaptantervből (NAT) vagy a kerettantervből, így remekül kiegészítik a „hivatalos” tankönyvet. Kosztolányi például ott van a NAT-ban, így ebből a válogatásból most kimaradt. A szerkesztő két kivételt engedett meg magának. Örkényt és Kertészt, aki szerepel a kerettantervben, de Király szerint nélkülük nem lehet a 20. századi magyar irodalomról beszélni.

A kötet első novellája stílszerűen Spiró György Ötödikes tankönyv című írása, amely maga is egy tankönyvparódia. Király reméli, hogy ez a novella behúzza még azt is, aki egyébként nem szeret olvasni, egy nem olvasó diák is értékelheti, hogy ki lehet nevetni a tankönyvet. A szerkesztő bízik abban is, hogy a diákok szülei is felütik a kötetet. A Nem kötelező – kortársak és kimaradók számukra is tartogat meglepetéseket: régről ismerős, kedves szövegeket, amelyeket újra felfedezhetnek, vagy újakat, amelyeket a szívükbe zárhatnak.

A válogatás 16-os karikás, mivel van benne néhány súlyos szöveg, például Hazay Attila novellája, de természetesen a kisebbek is találnak benne izgalmas történeteket. Nagyjából egyforma hosszúságú rövidprózák töltik ki a Nem kötelező kötetét. Ezek kiválogatásában a szakmai lektor, Diószegi Endre is segített. Ő középiskolai tanárként pontosan tudja, hogy mit kell a diákok kezébe adni. Rábeszélte Királyt Esterházy Egy nő regényének első négy fejezetére is, ami műfaját tekintve kakukktojás, viszont a 17-18 évesek nagyon rezonálnak erre az írásra.

Hasonlóan kilóg Kertész Imre Gályanaplója: az írói naplóból azt a részt tették bele, ami épp a Sorstalanság készüléséről szól, így jól kapcsolatható a kerettantervhez, amelyben a Nobel-díjas szerző legismertebb regénye szerepel.

A kötet nyolc egységre tagolódik. Minden szöveg előtt van egy pármondatos ismertető, ami néhol személyesebb, néhol lexikonszerű bemutatás. A legrégebbi szöveg Tömörkény novellája. 

A rendezés céltudatosan nem követ semmiféle kronológiát. Nyáry Krisztián ennek kifejezetten örül, szerinte ugyanis a klasszikus tankönyvi tipológiák az olvasás megszeretésének legnagyobb akadályai. Az időben távoli szövegek, amelyekkel egyébként az irodalom tanítása kezdődik, nem a mai diákok nyelvén szólnak, nem az ő témáikról beszélnek, így sokan kihullanak, mire eljutnának a számukra élvezetes szövegekig. Király elmondta: igyekezett olyan nézőpontok mentén csoportosítani a szövegeket, ahonnan a diákok nézik a világot.

A kötet szerkesztője, Király Levente
Forrás: wikipedia.hu

Az első fejezet a #humoreszk, #groteszk, #paródia mentén szerveződik. Király ezekkel a szövegekkel szeretné megfogni a diákokat. Szerinte a humor a középiskolai tananyagból sokszor kikopik, pedig a magyar irodalom teli van vicces szövegekkel. A humor egyáltalán nem másodrendű, amit az itt szereplő szerzők, többek között Örkény István, Lackfi János, Grecsó Krisztián, Parti Nagy Lajos, Karinthy Frigyes szövegei igazolnak.

A #gyereklét, #kamaszkor csoport novelláinak hősei kamaszok, fiatal felnőttek, akikkel könnyű azonosulni. Király ide csempészte be Kassákot is. Itt szerepel még mások mellett Ottlik Géza, Háy János, Bartis Attila, Krusovszky Dénes vagy Finy Petra is. 

A #bűn és #bűnhődésbe a magyar irodalmi szerzők fele bekerülhetett volna. Király arra törekedett, hogy olyan prózákat válasszon, amelyek túlmutatnak önmagukon. A rejtély mellett mélylélektani momentumok vagy társadalomrajz is szerepel benne. Például ilyen Csáth novellája, de itt találjuk Szabó T. Anna, Dragomán György, Tóth Krisztina vagy Füst Milán egy-egy szövegét is. 

A #háború és #háború szintén többféle aspektust mutat fel Jászberényi Sándor, Bodor Ádám, Krasznahorkai László, Hamvas Béla és mások szövegeivel. Hamvas novellája érdekes lezárása ennek a súlyos szövegeket tartalmazó ciklusnak, ez egy könnyedebb, lazább írás. A #társadalom és #történelem szintén tág téma, itt szerepelnek például Galgóczy Erzsébet, Sütő András, Móricz Zsigmond, Tersánszky Józsi Jenő szövegei. Ezután következik a #szerelem #kapcsolat fejezet, a leghosszabb mind közül. Terjedelme is jól mutatja: ez a téma az, amivel a középiskolások leginkább foglalkozhatnak. Tragikus, vidám és ironikus szövegek is szerepelnek benne mások mellett Szabó Magda, Garaczi László, Egressy Zoltán, Mán-Várhegyi Réka tollából.

Az #álom és #rejtély egy rövidebb csoport. Lázár Ervin Cirkusz című novellájával indít, ami ráébreszt: Lázár kiváló novellista volt, és nemcsak gyerekeknek írt. Itt van még Németh Gábor, Vörös István, Takács Zsuzsa és Berniczky Éva egy-egy szövege is. A #születés #halál fejezet írásai is sokféle szempontot hoznak ehhez a témához. Kaffka Margit haláltörténetében megnyugvás van, Hidas Judit egy születéstörténetet mesél. 

A fejezetet és egyben az egész kötetet Karafiáth Orsolya novellája zárja, amely egy versidézettel ér véget. Ez pedig szintén továbbvezet minket egy más műfaj felé. Király elárulta, hogy bízik benne: a későbbiekben hasonló válogatást tudnak csinálni 20. századi és kortárs magyar versekből is. 

A kötetnek van még egy pozitív hozadéka. A szerzők és az örökösök jóvoltából a szövegek után járó jogdíjat teljes egészében a Véka és Korsó, valamint az Igazgyöngy Alapítvány kapja.

Nyitókép forrása: pexels.com