A szimpóziumon részt vevő művészeknek négyhetes munkafolyamat áll rendelkezésére, hogy a stúdióban készülő alkotásaikkal reflektáljanak az idei tematikára, a „figuratív kerámiá”-ra. A figuratív kerámia alatt olyan műalkotásokat értünk, amelyek valamilyen formában utalnak a valóságra, a minket körülvevő világra. Az elmúlt évtizedek erősödő absztrakt tendenciái mellett háttérbe szorult a szóban forgó műfaj, ezért a nemzetközi találkozó meghívott művészei ezt a területet kutatják saját formanyelvükön keresztül.
A szimpózium egyik magyar alkotója, Ámmer Gergő szobrászművész munkássága a klasszikus tradíciókból építkezik. A művészettörténeti és mitológiai utalásokat személyes élményekkel, gondolatokkal társítja. Alkotásai főként kőből, márványból készülnek, de munkásságában a gipszkompozíciók is gyakori vendégek. Ming Miao Ko keramikusművész Tajpejben született, 2018 óta Belgiumban él. Alkotásaiban a természetből, a mindennapi életből és az emberi anatómiából származó adott jelentések, szimbólumok, formák és asszociációk közötti hasonlóságokkal játszik. Dr. Natasha Mayo 2004 óta a Cardiff School of Art and Design kerámiaprofesszora. Legutóbbi, figurális munkáin a kerámiafelülettel való kísérletezéssel foglalkozik, a testet átszelő tudás érzetét közvetítve.
Paolo Porelli kedvelt kifejezési formája a kerámiában az antropomorf figura. Szobraiba gyakran integrál „ready-made” elemeket, valamint öntvényeket. Legújabb munkáiban történelmi alakok vagy kortárs személyek háromdimenziós képeit használja; 3D-nyomtatással kísérletezik, egyedi figurasorozatokhoz készít prototípusokat. Sunbin Lim a németországi Wiesbadenben él. Művészi látásmódját szülővárosának, Cheolwonnak a koreai háborúban elpusztult építészeti maradványai, valamint az ókori Róma és a marokkói agyagvárak nyomai befolyásolták. Meghagyja az agyagban a természetes textúrákat és a keze dinamikájának nyomait, tökéletlen szépséget hozva létre.
Szántó Tamás keramikus- és üvegművész keze munkáját dicséri például a pécsi Zsolnay-mauzóleum 12 apostolt ábrázoló relief-kapubetétjének rekonstrukciója. Munkásságát a monumentalitás jellemzi, különlegesen ötvözi az absztrakciót a futurisztikus látvánnyal. Zsigó András figurális munkáit egyszerre hatja át a klasszicista ábrázolás, az absztrahálás és a groteszk humor. Megpróbál apró misztériumokat találni a banális dolgokban, és elválasztani a hipotetikus jelentést az általa megfigyelt témától. Tárgyait fatüzelésű kemencében égeti, ami különös és misztikus hatást kölcsönöz kisplasztikáinak.
