A magyar−török kulturális évad égisze alatt az ankarai Elnöki Nemzeti Könyvtárral szervezett közösen szimpóziumot az Országos Széchényi Könyvtár. A május 21-ei rendezvény fókuszában az erdélyi származású nyomdaalapító diplomata, İbrâhîm Müteferrika életműve volt.

A nemzetközi konferencia résztvevői Ankarában. Fotó OSZK..jpg
A nemzetközi konferencia résztvevői Ankarában. Fotó: OSZK

A magyar−török kulturális évaddal a diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulóját ünnepli a két ország. Az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozatba illeszkedik az Aki összeköt: İbrâhîm Müteferrika címet viselő nemzetközi konferencia, amely a két országot összekötő, magyar származású, oszmán nyelven publikáló közíró Müteferrika munkásságára fókuszált.

A rejtélyes kilétű diplomata-nyomdász 1729 és 1742 között készítette el 17 kiadványát. A Müteferrika-nyomda által kiadott művek témaválasztását – a vallási tárgyú munkák tilalma mellett – a nyomdavezető tudományos érdeklődése határozta meg: mindenekelőtt földrajzi, történeti, nyelvtudományi alkotások kerültek ki a sajtó alól, de akad köztük útleírás, politikafilozófiai értekezés és mágnesességről szóló könyvecske is. Az általa a 18. században létrehozott első török officina termékei egyszerre voltak török ősnyomtatványok és személyi hungarikumok. Életműve ideális multi- és interdiszciplináris megközelíthetőséget kínált egy konferencia alapjaként, hiszen az a történet-, földrajz-, nyelv- és irodalomtudomány, de a diplomácia-, könyv- és nyomdászattörténet szempontjából is elemezhető.

Az ankarai Elnöki Nemzeti Könyvtárban megtartott szimpóziumon az OSZK nevében Gerencsér Judit általános főigazgató-helyettes köszöntötte a jelenlévőket. A szakmai előadásokat a nemzeti könyvtár előadója, Varga Bernadett, az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának osztályvezetője nyitotta meg Proveniencia és recepció: müteferrikák az Országos Széchényi Könyvtárban című előadásával.

A szakember kifejtette, hogy a 18. század első harmadában induló török nyomdászat különleges helyet foglal el a magyar–török kulturális kapcsolatok hálójában: a két nép közös történetének pozitív eleme, hogy a nyomdászat jelentette kulturális vívmányt egy erdélyi származású személy honosította meg az Oszmán Birodalomban. Az eredetileg ötszáz és ezer közötti példányszámban megjelent, manapság rendkívüli ritkaságnak számító kiadványokból az OSZK ma 15-öt őriz. Az első müteferrikák az alapító Széchényi Ferenc gyűjteményével kerültek be a nemzeti bibliotékába, majd a következő nagyjából kétszáz évben fokozatosan gyarapodott a kollekció.

Magyar részről a konferencián előadott még Stumpf Anna, a török kéziratok kurátora, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Keleti Gyűjteményének munkatársa; Schmidt Szonja Emese turkológus, műfordító, az SZTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, illetve Tóth Ferenc történész és romanista, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója.

A két nemzeti könyvtár magas szintű szakmai együttműködését jelezte a konferencia sikere, amelyen több egyedülálló és mindeddig publikálatlan kutatási eredményről számoltak be a téma ismert török és hazai kutatói. A rendezvény zárásaként a közös munka folytatásában állapodtak meg az előadók.