Nemzetközi kutatási program indul a Kassák Alapítványnál

Az MNM KK–PIM–Kassák Múzeum és a Kassák Alapítvány évtizedek óta elkötelezetten kutatja az avantgárd művészet és a munkásmozgalmak kapcsolatát. Az alapítvány 2026-tól új, nemzetközi kutatási programnak ad otthont.

542711274_1373260414807453_5171089066374932968_n.jpg
Képünkön projektvezető kollégánk, Dobó Gábor és a Kassák Múzeum, valamint a Kassák Alapítvány vezetője Szeredi Merse Pál. Fotó: Regős Benedek / Benedek Gábor

Az Európai Unió legnagyobb, élvonalbeli kutatásokat finanszírozó szervezete, az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) öt évre szóló támogatást ítélt meg kollégánknak, Dobó Gábornak. A The Cultural Vanguard of Workers’ Movements: A Social History of the East Central European Avant-Garde between the Two Wars (ProletGard) című program több posztdoktori kutató és PhD-hallgató bevonásával az egész kelet-közép-európai régió vizsgálatát célozza.

A projekt arra vállalkozik, hogy a munkás- és munkásmozgalmi kultúra, valamint az avantgárd egymásra hatását tárja fel a térségben.

Miként terjesztették az avantgárd lapokat a régióban, és azok hogyan hatottak az újonnan létrejött nemzetállamok munkásközösségeire? Beszélhetünk-e kelet-közép-európai „proletár avantgárdról”, és ha igen, az hogy épült be a globális modernségbe?

Hogy, mikor, mit és hol olvastak munkásosztálybeliek? Milyen szerepe volt az avantgárdnak a sokszínű munkásmozgalmi ellenkultúra kialakításában? A projekt várható eredményei között folyóirat-különszám, monográfia és kiállítássorozat is szerepel.

További információk ide kattintva is elérhetők.

 

Ez is érdekelheti

December 13-án történt

„Az emberrel akkor történnek dolgok, amikor megérett rá. Hogyha van valamivel dolga, vagy valamit csinálnia kell, akkor el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor az alkalmas: ő is alkalmas, meg úgy minden alkalmas” – fogalmazta a ma negyvennyolcadik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, Balsai Mónika, akit olyan filmekben és sorozatokban láthattunk, mint a Liza, a rókatündér és az X – A rendszerből törölve, illetve az Alvilág és a Mellékhatás.

December 12-én történt

„A téridő, a test és a lélek létezésének e kényszerű dimenziója, csupán a szellem mozgásszerkezetének leképezése. Labirintus, amiben bolyongani érdemes és kell” – állapította meg a ma hetvennegyedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas költő, filmrendező, rockénekes, Müller Péter Sziámi, akit többek között az URH, a Kontroll Csoport, a Sziámi és a Müller Péter Sziámi AndFriends frontembereként, a Baltazár Színház színészeként, a Sziget Fesztivál egyik alapítójaként, illetve számtalan dal és vers szerzőjeként ismerhetünk.

December 11-én történt

„Attól jó színész valaki, ha az adott helyzetben nem mindennapi reakciót ad, hanem váratlant. Ugyanakkor vannak évszázados színházi törvények, színpadi sztereotípiák, amit meg lehet tanulni” – fogalmazta a 2022. december 11-én elhunyt Jászai Mari-díjas színésznő, Schütz Ila, akit – színpadi és televíziós szereplései mellett – többek között a Házasság szabadnappal, a Csillag a máglyán, A Pendragon legenda és a Valami Amerika című filmekben láthattunk.

December 10-én történt

„Ha valaki sok pénzt akar keresni, akkor ne menjen kutatónak, mert ez a szakma nem igazán jövedelmező. A kutatás küldetés, olyan hivatás, amely inspirálja a kutatót: minden egyes nap alig várja, hogy bemenjen a munkahelyére, hogy állandóan azon gondolkodjon, mivel lehetne még jobb, még eredményesebb a munkája, és a végén valami olyasmire kapjon választ, amivel az embereken segíthet. Ez igazán lelkesítő!” – fogalmazta Karikó Katalin magyar–amerikai kutatóbiológus, aki 2023. december 10-én vette át az orvosi-élettani Nobel-díjat.