Nemzetközi kutatási program indul a Kassák Alapítványnál

Az MNM KK–PIM–Kassák Múzeum és a Kassák Alapítvány évtizedek óta elkötelezetten kutatja az avantgárd művészet és a munkásmozgalmak kapcsolatát. Az alapítvány 2026-tól új, nemzetközi kutatási programnak ad otthont.

542711274_1373260414807453_5171089066374932968_n.jpg
Képünkön projektvezető kollégánk, Dobó Gábor és a Kassák Múzeum, valamint a Kassák Alapítvány vezetője Szeredi Merse Pál. Fotó: Regős Benedek / Benedek Gábor

Az Európai Unió legnagyobb, élvonalbeli kutatásokat finanszírozó szervezete, az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) öt évre szóló támogatást ítélt meg kollégánknak, Dobó Gábornak. A The Cultural Vanguard of Workers’ Movements: A Social History of the East Central European Avant-Garde between the Two Wars (ProletGard) című program több posztdoktori kutató és PhD-hallgató bevonásával az egész kelet-közép-európai régió vizsgálatát célozza.

A projekt arra vállalkozik, hogy a munkás- és munkásmozgalmi kultúra, valamint az avantgárd egymásra hatását tárja fel a térségben.

Miként terjesztették az avantgárd lapokat a régióban, és azok hogyan hatottak az újonnan létrejött nemzetállamok munkásközösségeire? Beszélhetünk-e kelet-közép-európai „proletár avantgárdról”, és ha igen, az hogy épült be a globális modernségbe?

Hogy, mikor, mit és hol olvastak munkásosztálybeliek? Milyen szerepe volt az avantgárdnak a sokszínű munkásmozgalmi ellenkultúra kialakításában? A projekt várható eredményei között folyóirat-különszám, monográfia és kiállítássorozat is szerepel.

További információk ide kattintva is elérhetők.

 

Ez is érdekelheti

Október 22-én történt

„Színház mindig volt, van és lesz. Az élőszó és az élő megjelenés ereje az mindennél erősebb” – fogalmazta a ma hetvenhatodik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színész, színházigazgató, zeneszerző, Mikó István, akit többek között a Thália Színház, a Soproni Petőfi Színház, az Operettszínház, a Turay Ida Színház és a szolnoki Szigligeti Színház előadásaiban, illetve az Egészséges erotika, a Lakótelepi mítoszok és a Hagyjátok Robinsont! című filmekben láthattunk. Mindemellett ismert szinkronszínész, valamint a Mindhalálig Beatles együttes tagja.

Október 21-én történt

„Soha nem kértem és soha nem adtam vissza szerepet. Amit rám osztanak, azt megpróbálom megoldani. Én ilyen jolly joker vagyok. Ne kerüljön a színház olyan bajba, hogy én játsszam el Melindát. De ha olyan bajba kerül, akkor megpróbálkozom azzal is… Én nem választok szerepet, mert annak van egy kockázata. Híre megy. És akkor az ember, amit választott – abban megbukik” – fogalmazta az 1984. október 21-én elhunyt posztumusz Kossuth-díjas színművész, Őze Lajos, akit többek között A tanú, a Te rongyos élet és a Szirmok, virágok, koszorúk című filmekben láthattunk.

Október 20-án történt

„Azt hiszem, én olyan vagyok, mint egy magányos farkas. Nem azt mondom, hogy egyáltalán nem szeretem az embereket, de – az igazat megvallva – csak akkor kedvelem őket, ha lehetőségem van mélyen a szívükbe és fejükbe látni” – fogalmazta az 1882. október 20-án született – és 1956-ban elhunyt – magyar származású amerikai színművész, Lugosi Béla, aki a vámpír Drakula gróf megformálásával vált világhírűvé, illetve a horrorfilmek sztárjává. Művészi munkásságának elismerése, hogy egyike azoknak a magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.

Vészi Endrét a hétköznapok drámái, a konfliktusok fényében megvilágosodó sorsok érdekelték

Száztíz éve, 1916. október 19-én született Vészi Endre Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, drámaíró, a Végy oltalmadba, Ünneprontó című verseskötetek, a Felszabadultál és az Angi Vera című regény, illetve A titkárnő, Üvegcsapda, A hosszú előszoba, A sárga telefon, Le az öregekkel című drámák szerzője.