Nemzetközi kutatási program indul a Kassák Alapítványnál

Az MNM KK–PIM–Kassák Múzeum és a Kassák Alapítvány évtizedek óta elkötelezetten kutatja az avantgárd művészet és a munkásmozgalmak kapcsolatát. Az alapítvány 2026-tól új, nemzetközi kutatási programnak ad otthont.

542711274_1373260414807453_5171089066374932968_n.jpg
Képünkön projektvezető kollégánk, Dobó Gábor és a Kassák Múzeum, valamint a Kassák Alapítvány vezetője Szeredi Merse Pál. Fotó: Regős Benedek / Benedek Gábor

Az Európai Unió legnagyobb, élvonalbeli kutatásokat finanszírozó szervezete, az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) öt évre szóló támogatást ítélt meg kollégánknak, Dobó Gábornak. A The Cultural Vanguard of Workers’ Movements: A Social History of the East Central European Avant-Garde between the Two Wars (ProletGard) című program több posztdoktori kutató és PhD-hallgató bevonásával az egész kelet-közép-európai régió vizsgálatát célozza.

A projekt arra vállalkozik, hogy a munkás- és munkásmozgalmi kultúra, valamint az avantgárd egymásra hatását tárja fel a térségben.

Miként terjesztették az avantgárd lapokat a régióban, és azok hogyan hatottak az újonnan létrejött nemzetállamok munkásközösségeire? Beszélhetünk-e kelet-közép-európai „proletár avantgárdról”, és ha igen, az hogy épült be a globális modernségbe?

Hogy, mikor, mit és hol olvastak munkásosztálybeliek? Milyen szerepe volt az avantgárdnak a sokszínű munkásmozgalmi ellenkultúra kialakításában? A projekt várható eredményei között folyóirat-különszám, monográfia és kiállítássorozat is szerepel.

További információk ide kattintva is elérhetők.

 

Ez is érdekelheti

November 11-én történt

„Művészetből nem lehet megélni. A művészettel csak elviselhetőbbé lehet tenni az életet. A művészet, akármilyen jól vagy rosszul csinálja valaki, a lelket táplálja, az Isten szerelmére! Énekeljünk a tus alatt! Táncoljunk a rádió mellett! Meséljünk történeteket. Írjunk verset, akár rossz verset is a barátainknak. Csináljuk olyan jól, amilyen jól csak tudjuk. Csodálatos jutalomban lesz részünk. Alkotni fogunk valamit” – fogalmazta az 1922. november 11-én született – és 2007-ben elhunyt – világhírű amerikai regényíró és esszéista, Kurt Vonnegut.

November 10-én történt

„Szeretem ezt a hivatást. Szeretném, ha szeretnék, amit csinálok. S azért is szeretem ezt a hivatást, mert miközben csinálom, aközben mind jobban, intenzívebben szerethetem az embereket, azáltal, amit csinálok” – fogalmazta az 1937. november 10-én született – és 2025-ben elhunyt – Kossuth- és Balázs Béla-díjas író, dramaturg, filmrendező, Elek Judit, akinek olyan emlékezetes alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Sziget a szárazföldön, a Tutajosok, az Ébredés, A hét nyolcadik napja, a Meddig él az ember? és a Mondani a mondhatatlant – Elie Wiesel üzenete.

November 9-én történt

„Sztárnak lenni azt jelenti, hogy birtokolni kell az egész világot és az összes embert. A sztárság íze mellett minden más szegénység” – fogalmazta az 1914. november 9-én született – és 2000-ben elhunyt – osztrák–amerikai filmcsillag, Hedy Lamarr, aki először jelent meg meztelenül a filmvásznon, és érzéki szépségével lenyűgözte Hollywoodot. Közel negyven filmben szerepelt, és olyan hírességek voltak a partnerei, mint Spencer Tracy, Clark Gable és Judy Garland. Mindemellett feltalálóként is tevékenykedett, többek között a GPS és a wifi is részben neki köszönhető.

November 8-án történt

„A hitelesség a legfontosabb: az ember ne akarjon másnak látszani, mint aki valójában. Mondták már nekem azt is, hogy miért nem megyek a Rózsadombra. De minek mennék? Én nem vágyom oda, Kőbányán érzem jól magam, ide tartozom” – fogalmazta utolsó interjújában az 1948. november 8-án született – és 2026-ban elhunyt – Máté Péter-díjas bluesénekes, Deák Bill Gyula, akinek olyan emlékezetes szerzemények fűződnek a nevéhez, mint a Rossz vér, a Kőbánya blues, a Kastély a hóban, a Bill kapitány imája, a Bűnön, börtönön, bánaton túl és a Felszarvazottak balladája.