Nemzetközi kutatási program indul a Kassák Alapítványnál

Az MNM KK–PIM–Kassák Múzeum és a Kassák Alapítvány évtizedek óta elkötelezetten kutatja az avantgárd művészet és a munkásmozgalmak kapcsolatát. Az alapítvány 2026-tól új, nemzetközi kutatási programnak ad otthont.

542711274_1373260414807453_5171089066374932968_n.jpg
Képünkön projektvezető kollégánk, Dobó Gábor és a Kassák Múzeum, valamint a Kassák Alapítvány vezetője Szeredi Merse Pál. Fotó: Regős Benedek / Benedek Gábor

Az Európai Unió legnagyobb, élvonalbeli kutatásokat finanszírozó szervezete, az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) öt évre szóló támogatást ítélt meg kollégánknak, Dobó Gábornak. A The Cultural Vanguard of Workers’ Movements: A Social History of the East Central European Avant-Garde between the Two Wars (ProletGard) című program több posztdoktori kutató és PhD-hallgató bevonásával az egész kelet-közép-európai régió vizsgálatát célozza.

A projekt arra vállalkozik, hogy a munkás- és munkásmozgalmi kultúra, valamint az avantgárd egymásra hatását tárja fel a térségben.

Miként terjesztették az avantgárd lapokat a régióban, és azok hogyan hatottak az újonnan létrejött nemzetállamok munkásközösségeire? Beszélhetünk-e kelet-közép-európai „proletár avantgárdról”, és ha igen, az hogy épült be a globális modernségbe?

Hogy, mikor, mit és hol olvastak munkásosztálybeliek? Milyen szerepe volt az avantgárdnak a sokszínű munkásmozgalmi ellenkultúra kialakításában? A projekt várható eredményei között folyóirat-különszám, monográfia és kiállítássorozat is szerepel.

További információk ide kattintva is elérhetők.

 

Ez is érdekelheti

Május 14-én történt

„A művész óhatatlanul deviáns. Megelőzi a kort, amelyben él. A megelőzésnek pedig megvan a maga patologikus veszélye” – fogalmazta az 1931. május 14-én született – és 1981-ben elhunyt – Huszárik Zoltán Balázs Béla- és posztumusz Kossuth-díjas filmrendező, akit már első játékfilmje, a Krúdy Gyula világát megidéző legendás Szindbád a kortárs filmművészet halhatatlanjai közé emelt, de utolsó mozija, a Csontváry is a magyar filmtörténet maradandó alkotásai közé sorolható. Lánya, Huszárik Kata Jászai Mari-díjas színésznő.

Május 13-án történt

„Rajzolok, tehát vagyok, mondhatom, mert mióta emlékezni tudok, mindig rajzoltam” – nyilatkozta az 1994. május 13-án elhunyt festőművész, grafikus és könyvillusztrátor, Würtz Ádám. A háromszoros Munkácsy Mihály-díjas művész elsősorban illusztrátorként, könyvekhez készített grafikáiról, linómetszeteiről és rézkarcairól volt ismert, de élete utolsó éveiben festészettel is foglalkozott. Művei olyan rangos közgyűjteményekben is megtalálhatók, mint a szentpétervári Ermitázs, a moszkvai Puskin Múzeum vagy a Magyar Nemzeti Galéria.

Május 12-én történt

2019. május 12-én hunyt el Vass Éva Jászai Mari-díjas színésznő, aki pályafutása során közel száz színdarabban játszott, egyebek mellett az Úttörő Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, a Madách Színház, a Várszínház, a Független Színpad és a Budapesti Kamaraszínház társulatának tagjaként. Első filmes szerepét az 1953-ban készült Rákóczi hadnagya című filmben alakította, később többek között a Csigalépcső, a Hangyaboly, a Nem ér a nevem, a Lopott boldogság, a Rettenetes szülők és a Színes tintákról álmodom című alkotásokban láthattuk.

Május 11-én történt

„Ha intenzíven és bátran éljük az életünket, attól többek és bonyolultabbak tudunk lenni a színpadon vagy a filmen. Ezért sem szoktam elnyomni az érzéseimet, hanem próbálom megélni őket, vagy változtatni egy adott élethelyzeten. Minden változástól több leszek” – fogalmazta a ma negyvennyolcadik születésnapját ünneplő Kovács Patrícia színésznő, akit többek között a Vígszínház, a Centrál Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház előadásaiban, illetve a Szélcsend, a Sztornó, a Félvilág és a Szerelemtől sújtva című filmekben láthattunk.