Nemzetközi kutatási program indul a Kassák Alapítványnál

Az MNM KK–PIM–Kassák Múzeum és a Kassák Alapítvány évtizedek óta elkötelezetten kutatja az avantgárd művészet és a munkásmozgalmak kapcsolatát. Az alapítvány 2026-tól új, nemzetközi kutatási programnak ad otthont.

542711274_1373260414807453_5171089066374932968_n.jpg
Képünkön projektvezető kollégánk, Dobó Gábor és a Kassák Múzeum, valamint a Kassák Alapítvány vezetője Szeredi Merse Pál. Fotó: Regős Benedek / Benedek Gábor

Az Európai Unió legnagyobb, élvonalbeli kutatásokat finanszírozó szervezete, az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) öt évre szóló támogatást ítélt meg kollégánknak, Dobó Gábornak. A The Cultural Vanguard of Workers’ Movements: A Social History of the East Central European Avant-Garde between the Two Wars (ProletGard) című program több posztdoktori kutató és PhD-hallgató bevonásával az egész kelet-közép-európai régió vizsgálatát célozza.

A projekt arra vállalkozik, hogy a munkás- és munkásmozgalmi kultúra, valamint az avantgárd egymásra hatását tárja fel a térségben.

Miként terjesztették az avantgárd lapokat a régióban, és azok hogyan hatottak az újonnan létrejött nemzetállamok munkásközösségeire? Beszélhetünk-e kelet-közép-európai „proletár avantgárdról”, és ha igen, az hogy épült be a globális modernségbe?

Hogy, mikor, mit és hol olvastak munkásosztálybeliek? Milyen szerepe volt az avantgárdnak a sokszínű munkásmozgalmi ellenkultúra kialakításában? A projekt várható eredményei között folyóirat-különszám, monográfia és kiállítássorozat is szerepel.

További információk ide kattintva is elérhetők.

 

Ez is érdekelheti

Június 23-án történt

„Én az animációt tekintem a rajzfilm lényegének, és akkor tudom elfogadni, ha azt látom, hogy nemcsak az akciókban él, mozog a figura, hanem gondolkozni is tud. Gondolkozni! Gusztáv alakját is akkor tudtam igazán szeretni, amikor már eljutottunk odáig, hogy előttünk gondolkozott a filmvásznon. Ez az én szakmai mércém: gondolkozzon a figura, és ő beszéljen, ne a színész! Még akkor is őt hallja a néző, ha a legismertebb színészek hangján szólal meg” – fogalmazta egy interjúban az 1934. június 23-án született Kossuth-díjas rajzfilmrendező, Nepp József.

Június 22-én történt

1962. június 22-én hunyt el Uray Tivadar Kossuth-díjas színművész, a 20. századi magyar színjátszás egyik jelentős alakja, aki elegáns megjelenése, kivételes orgánuma, kifinomult játéka és sokoldalú jellemábrázoló képessége miatt minden alakítását hitelesen és nagy sikerrel formálta meg. A munkácsi születésű művészt többek között a Belvárosi Színház, a Vígszínház és a Nemzeti Színház előadásaiban, valamint a Szegény gazdagok, a Hotel Kikelet, az Elkésett levél, az Egy szív megáll és a Mindenki mást szeret című filmekben láthatta a közönség.

Június 21-én történt

„A természet erőit nem legyőzni kell, hanem alkalmazkodni kell hozzájuk” – fogalmazta a 2020. június 21-én elhunyt Bálint György kertészmérnök, szakíró, szerkesztő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, aki Bálint gazda néven a Magyar Televízió Ablak című magazinjában szerzett országos ismertséget. A közérthető tanácsaival és derűs személyiségével generációk kedvenc „kertészévé” vált médiaszemélyiség a tudás megosztását tekintette küldetésének, könyveivel, cikkeivel és előadásaival sokakat ösztönzött kertészkedésre és környezettudatos életmódra.

Június 20-án történt

„A színház kiszámíthatatlan. Ugyanolyan erővel csinálja az ember azt is, amit a nézők nem szeretnek, és sokszor váratlan, hogy valamit megszeretnek” – fogalmazta a ma hatvanötödik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, Zsótér Sándor, akit többek között a Szegedi Nemzeti Színház, a Radnóti Miklós Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház előadásaiban, illetve a Szerencsés Dániel, az Isteni műszak, a Testamentum, a Saul fia, a Fehér Isten, A hét nyolcadik napja és a Mennyei seregek című filmekben láthattunk.