Nemzetközi kutatási program indul a Kassák Alapítványnál

Az MNM KK–PIM–Kassák Múzeum és a Kassák Alapítvány évtizedek óta elkötelezetten kutatja az avantgárd művészet és a munkásmozgalmak kapcsolatát. Az alapítvány 2026-tól új, nemzetközi kutatási programnak ad otthont.

542711274_1373260414807453_5171089066374932968_n.jpg
Képünkön projektvezető kollégánk, Dobó Gábor és a Kassák Múzeum, valamint a Kassák Alapítvány vezetője Szeredi Merse Pál. Fotó: Regős Benedek / Benedek Gábor

Az Európai Unió legnagyobb, élvonalbeli kutatásokat finanszírozó szervezete, az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) öt évre szóló támogatást ítélt meg kollégánknak, Dobó Gábornak. A The Cultural Vanguard of Workers’ Movements: A Social History of the East Central European Avant-Garde between the Two Wars (ProletGard) című program több posztdoktori kutató és PhD-hallgató bevonásával az egész kelet-közép-európai régió vizsgálatát célozza.

A projekt arra vállalkozik, hogy a munkás- és munkásmozgalmi kultúra, valamint az avantgárd egymásra hatását tárja fel a térségben.

Miként terjesztették az avantgárd lapokat a régióban, és azok hogyan hatottak az újonnan létrejött nemzetállamok munkásközösségeire? Beszélhetünk-e kelet-közép-európai „proletár avantgárdról”, és ha igen, az hogy épült be a globális modernségbe?

Hogy, mikor, mit és hol olvastak munkásosztálybeliek? Milyen szerepe volt az avantgárdnak a sokszínű munkásmozgalmi ellenkultúra kialakításában? A projekt várható eredményei között folyóirat-különszám, monográfia és kiállítássorozat is szerepel.

További információk ide kattintva is elérhetők.

 

Ez is érdekelheti

Augusztus 3-án történt

„Hedonista oroszlán vagyok: szeretek élni, mulatni, táncolni, és a munkafolyamat során a végtelenségig lehet nyúzni. Amikor már mindenki kidőlt, én egyet még tudok rántani a nadrágszíjon” – fogalmazta egy interjúban a ma ötvennegyedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, musicalénekesnő, Janza Kata, akit többek között a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Budapesti Operettszínház előadásaiban, a Casting minden és az Örök hűség című filmekben, illetve a Kisváros, a Barátok közt és a Mi kis falunk című tévésorozatokban láthattunk.

Augusztus 2-án történt

„Mást nem is érdemes elajándékozni, mint olyan dolgokat, melyekhez az ember maga is szívből ragaszkodik” – fogalmazta az 1998. augusztus 2-án elhunyt Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész, Szántó Piroska, aki a harmincas évektől a szentendrei művészkörhöz, Vajda Lajos és Korniss Dezső alkotói közösségéhez kapcsolódott, az 1950-es években könyvillusztrációkat készített, majd olyan jelentős sorozatokat alkotott, mint a Szerelmesek és a Pléhkrisztusok. Önéletrajzi kötetei – a Bálám szamara és az Akt – fontos kordokumentumok.

Augusztus 1-jén történt

„Két dologból kéne a szerencsének állni, hogy elkezdjed az életed. Az egyik, hogy készülj fel arra, és értsél ahhoz, amiben azt szeretnéd, hogy szerencséd legyen. A másik pedig, hogy vedd észre a lehetőségeket. Ha ezt a két dolgot kitartással csinálod, akkor több mint valószínű, hogy szerencséd lesz” – fogalmazta anno a siker receptjéről az 1944. augusztus 1-jén született – és 2019-ben elhunyt – Andy Vajna magyar-amerikai filmproducer, aki 2011 januárjától haláláig a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos tisztségét töltötte be.

Július 31-én történt

„Az elégedettség számomra pejoratív tartalmat hordoz. Az ember élete folytonos gondolkodás, amelynek intenzitása változó. Minél nagyobb eredményeket ér el valaki, annál jobban kell vigyáznia, odafigyelnie. Az elégedettségnek rendkívül sok buktatója és útvesztője van, ráadásul hamis önképet ad” – fogalmazta a 2015. július 31-én elhunyt Kossuth-díjas színművész, Sinkó László, akit többek között a Nemzeti Színház, az Új Színház és a Katona József Színház előadásaiban, illetve a Férfiakt, Az új földesúr és az Elveszett illúziók című filmekben láthattunk.