Népi építészeti találkozó a Művészetek Völgyében
Július utolsó hétvégéjén rendezik meg a Balaton-felvidéken a Nép(i)építészeti Napok elnevezésű hagyományőrző programot, amelynek Taliándörögdön egy felújított műemlék istálló és pajta ad otthont.
Az MTA VEAB Népi Építészeti Munkabizottság (NEM) rendezvényét a Művészetek Völgyében tartják meg július 27-28-án. Idén olyan témákat érintenek a résztvevők, mint a magyar nép(i)építészet jelentősége, emlékezés egy 75 éves évfordulóra, a nép(i)építészet és a fenntarthatóság kapcsolata, valamint egy érdekes út a japán harcművészetekig.
Magyarországon született valószínűleg a világ első olyan törvénye 1949-ben, amely lehetővé tette, hogy nemcsak egy vár vagy palota lehet műemlék, hanem egy parasztház vagy istálló is. Ennek eredményeként hazánkban szép számmal vannak népi műemlékek. Nagy Dénes, az MTA VEAB Népi Építészeti Munkabizottsága elnöke szerint fontos lenne meghonosítani a köztudatban a „népépítészet” (vö. népművészet, népköltészet, néptánc, népzene) kifejezést. Úgy gondolja, hogy a népépítészettől ma is sokat tanulhatunk, többek között a helyi anyagok használatát, az energiatakarékosságot és a fenntarthatóságot. Ugyanakkor a kortárs építészet számára is fontos forrás lehet, ahogy ezt korábban Kós Károly és társai, utóbb pedig a magyar organikus iskola képviselői bizonyították. Az MTA VEAB Népi Építészeti Munkabizottság (NEM) jelszava: NEM hagyjuk őseink portáját!
Július 27-én, szombaton 13.30 órától kerül sor a Nép(i)építészeti délutánra és a munkabizottság közgyűlésére, ahol Kévés György építészre (1935–2024), a Kévés Galéria alapítójára és Lukács László néprajztudósra (1950–2023), a népépítészet kutatójára emlékeznek a résztvevők, majd következik a Hild Építőipari Technikum kiállításának megnyitása – Halász Attila Balaton-felvidéki festőművész kiállítását Józsa Tamás igazgató nyitja meg.
14 órától kerekasztal-beszélgetést tartanak egy 75 éves évforduló kapcsán: világelsőség a népi műemlékek területén – a Bátky, Györffy és Viski kezdeményezte „harc”, amelyet a haláluk után Vargha László és társai folytattak, 75 évvel ezelőtt célba ért. Az 1949/13-as törvényerejű rendelet ugyanis a műemlék fogalmát úgy határozta meg, hogy a néprajzi jelentőség is szempont lehet. Így megszületett a népi műemlék fogalma hivatalosan is. Az UNESCO, illetve az 1964-es Velencei Charta csak 15 évvel később tett hasonló ajánlásokat.
A népi műemlék témájához kötődik egy 50 éves évforduló is. Bár 1971-től az ilyen épületek tulajdonosai támogatást kaptak ezek fenntartására, de sok esetben erre nem tudtak vállalkozni. Ezért 1974-ben program született a veszélyeztetett épületek állami megvásárlására, szakszerű felújítására és sok esetben tájházzá alakítására. 15 órakor a rendezvénynek helyt adó Inkler-ház történetét mutatják be. Ezután Nép(i)építészet és fenntarthatóság címmel előadás és kerekasztal-beszélgetés lesz.
Július 28-án, vasárnap 10 órától kendóbemutató lesz egy korábbi világbajnok részvételével. Egy érdekes út a magyar népi műemlékektől a japán harcművészetig. Vezeti: Király Norbert építőmérnök, a győri Hild Építőipari Technikum oktatója (a TÉKA program egyik vezetője), korábbi kendóvilágbajnok és ötdanos mester, aki a győri kendócsapat vezetője. A japán kendó mára a világkultúra része, és egy kifinomult küzdősport. Magyarországi képviselői, a győri kendócsapat tagjai a páston forgatják a bambuszkardot, és bemutatják harcművészetüket. Ezután A fakardtól a faépítészetig címmel lesz beszélgetés a sportolókkal és vezetőjükkel, amelyet Nagy Dénes, az MTA VEAB NEM elnöke vezet.
