Női hangok a fuvolán

Mieczysłav Weinberg 1. fuvolaversenye először hangzik el Magyarországon. Mitől izgalmas, különleges ez a 20. századi mű?

Weinberg munkássága az elmúlt évtizedek egyik nagy felfedezése – világszerte egyre több csodálatos előadó foglalkozik műveivel. Gidon Kremer hegedűművész járt az élen, majd a Danel Quartet készített vonósnégyeseiből egészen különlegesen izgalmas felvételeket. Az elmúlt néhány évben pedig a szimfóniákat ismertette meg szélesebb körben Mirga Gražinytė-Tyla litván karmester, többek között a Deutsche Grammofon ezekből készített fantasztikus lemezei által. Magyarországon is egyre többen ismerik és szeretik Weinberg zenéjét, apránként a repertoár részévé válnak a művei. Számomra azért is magával ragadó és egyedi Weinberg művészete, mert egyszerre összegzi azt a fajta hangzásvilágot, ritmikusságot, hangszíneket, amelyeket a huszadik század nagy orosz szerzői, például Sosztakovics képviselnek, viszont Weinberg műveiben emellett gyakoriak a zsidó dallamok, jazzes fordulatok, és nagyon sok benne a lírikus hajlékonyság is, ami egy egészen különlegesen sajátos, színes, szórakoztató, dinamikus és változatos, kicsit néha eklektikus textúrát teremt.

Ez a fuvolaverseny milyen kihívások elé állítja az előadót?

Talán az a legnehezebb és egyben legizgalmasabb ebben a műben, hogy egyszerre nagyon fontosak a pergő és gyors tempók, mégis mindennek átláthatónak, cizelláltnak kell lennie. Ha ezek nem adottak, akkor nem tud megszületni az a weinbergi összetett, mégis játékos és áttetsző szövet, amitől olyan egyedi és felemelő ez a mű. Ennek kivitelezéséhez viszont tökéletes precizitásra, ritmikusságra és nagyon csengő hangra van szükség. Művészileg kihívás az is, hogy ugyan technikailag az utolsó tétel virtuózabb, mint az első, mégis az első tétel tempóérzete sokkal gyorsabb. Ezért talán még tudatosabban kell felépíteni a mű drámai ívét egy előadás során. Számomra nagyon izgalmas, hogy két, néhány évvel ezelőtti, németországi nagy sikerű előadás után most Magyarországra is elhozhatom Weinberg 1. fuvolaversenyét. Egyébként mostanra a 2. fuvolaversenyen kívül már minden fuvolás Weinberg-művet többször előadtam, sőt Weinberg operáját is játszottam már, így nagyon magaménak érzem ezt a nyelvezetet.

Mindig keresi az új vagy kevésbé játszott művek bemutatásának lehetőségét, miért tekinti ezt fontosnak?

Alapvetően az életben is szeretem az izgalmas, új, akár szokatlan dolgokat, vagy legalábbis szeretem kipróbálni, megismerni ezeket. Azért a sok új mű és felfedezés mellett rengeteg megszokott repertoárművet is játszom, de ezeket is szeretem olyan ötletekbe, műsorokba helyezni, amelyeken keresztül másképpen ismerhetjük meg őket, vagy valami újdonságot fedezhetünk fel velük kapcsolatban. Nagyon szeretnék olyan művésszé válni, akinek a koncertjeire azért jön a közönség, mert tudják, hogy mindig valami egyedi, izgalmas, egyben magasan kidolgozott és újszerű, személyes és elgondolkodtató dolgot hallhatnak.

A Várjon Dénes és Simon Izabella művészeti vezetésével megvalósuló hétvégén nemcsak szólistaként lép fel, hanem kamarazenélésre is módja lesz.

Nagyon várom a szombati esti színház-koncertet, ahol Clara Schumann és Robert Schumann kamara- és szólóművein túl, Udvaros Dorottya és Widder Kristóf előadásában, Gardenö Klaudia rendezésében, a művészházaspár levélbeszélgetéseinek világát is megismerhetjük. Én egy valódi gyöngyszemet, Clara Schumann Op. 22-es Románc sorozatának első művét adom majd elő Simon Izabellával. Nagyon várom már a közös zenélést és ennek a műnek az eljátszását, mert igazán gazdag, finom ívelésű darab, amelyet most játszom majd először. A zenéjén túl Clara Schumannt egy egészen különleges, fantasztikus bátorságot és erőt képviselő női művésznek tartom – micsoda képességek és energiák kellhettek 150 évvel ezelőtt ahhoz, hogy valaki nyolc gyermek édesanyjaként képes legyen egy ilyen fantasztikus koncertkarriert építeni, zenét szerezni, tanítani és még a férjét is támogatni! Öröm számomra, hogy őt, a zenéjét és a Robert Schumann-nal való kapcsolatát is jobban megismerheti majd a közönség ez  által az előadás által. A szombat reggeli gyerekkoncerten pedig a madárhangokra koncentrálok, itt a fuvolának ezt az oldalát ismerhetik majd meg a gyerekek.

Budapesti fellépései után áprilisban ismét szólistaként lép fel a Liège-i Királyi Filharmonikus Zenekarral. Christian Mason Thaleia fuvolaversenyét mutatja be, amely a néhány éve futó – női szemszöget a középpontba állító – Debussy-projektjének utolsó állomása. Milyen ez a zenemű?

Christian Mason az egyik legizgalmasabb és legegyedibb stílusú angol zeneszerző a korosztályomban. Többek között a Bécsi Filharmonikusoknak, a berlini Deutsches Symphonie Orchesternek vagy a londoni Philharmonia Orchestrának is komponált már, művei rengeteg neves fesztivál mellett a BBC Promson is elhangoztak. Nagyon boldog vagyok, hogy első versenyműve egy fuvolaverseny, amelyet nekem ajánlott. Thaleia a görög mitológiában a szicíliai Etna nimfája volt, neve azt jelenti: „öröm, bőség”. A zene az őt megtestesítő termékenységet, burjánzást, érzelemgazdagságot és a virágzást dolgozza fel. A struktúra egyre sűrűsödő kánonokkal van tele, nagyon sok a negyedhangos váltakozás, tömör, mégis robogó futamok hada és éles váltások törik meg a dallamos, íves részeket. A hangszerelés Debussy Prélude à l’après-midi d’un faune (Előjáték egy faun délutánjához) művére utal, így is jelezve a kapcsolódást a korábban felépített projektemhez. Óriási megtiszteltetés, hogy a premiert – amelyet Liège-ben férjem, Madaras Gergely vezényel – a Mezzo/Medici televízió közvetíti és rögzíti. A belga bemutató után az angol premier júniusban lesz, a BBC National Orchestra of Wales közreműködésével. Hihetetlen ajándékok lesznek ezek a fellépések, nagyon készülök rájuk, és várom őket!

Miben más egy klasszikus mű női vagy férfiinterpretációban, gondolja, hogy van ennek jelentősége?

Az Egy nimfa délutánja projektem tulajdonképpen onnan indult el, hogy összeállítottam egy Debussy-művek ihlette koncertműsort, amelyben minden darab a görög mitológia egy történetét dolgozta fel. Amikor ezzel elkészültem, döbbenten láttam, hogy ezek a fuvolaművek mind olyan történeteken alapulnak, amelyekben a férfi szereplők érzései dominálnak. Elkezdtem azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne emellé helyezni adott esetben ugyanezeknek a történeteknek a női narratíváját, vagy például miként lehetne női mitológiai figurák érzelemvilágát feltárni, középpontba helyezni. A projekt kamarazenei részéhez így Szabó T. Anna írt különösen erős és a női érzelmeket, vágyakat néha explicit módon kifejező szövegeket, Christian Mason Thaleia fuvolaversenye pedig Thaleia lényét, egy nimfa izgalmas és összetett személyiségét, érzéseit és karakterét testesíti meg zenében. Talán azért is foglalkoztatnak ezek a kérdések annyira, mert úgy érzem, a női hang, érzelemvilág, vágyak, gondolatok, a nőiség komplexitásai sokszor még mindig erősen háttérbe szorulnak, nehezen találnak hangot, utat, megfelelő teret maguknak.

Fotók: Riverine Productions