Novemberben indul a Kós Károly program a tájházak támogatására

A Kulturális és Innovációs Minisztérium novemberben elindítja a Kós Károly programot a tájházak támogatására – jelentette be október 3-án Závogyán Magdolna, a tárca kultúráért felelős államtitkára a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségének XXII. Országos Szakmai Konferenciáján Kiskőrösön.

b53181cd-2ea2-40eb-8bd0-50da91a3220b.jpg
A 19. században Tiszafüred az alföldi fazekasság híres központja volt, számos mester neve megőrződött. Nyúzó Gáspár fazekas háza fenn is maradt, amelyben a mesterség tájházát rendezték be, ahogy lakták és dolgoztak benne. Fotó: Oláh Tibor / MTI

Závogyán Magdolna a konferencia megnyitóján elmondta, a program célja, hogy erősítse a kulturális színterek közösségi programjainak aktivitását, illetve minél több látogató és érdeklődő bevonását.

Ismertette, a programnak köszönhetően a tájházak akár egymillió forintos támogatásban is részesülhetnek, amelyet nemcsak a szakmai és közösségi programok megvalósítására, hanem a közösségi terek megújítására is fordíthatnak.

Ez a lehetőség biztosítja azt, hogy a tájházak a jövőben még inkább a helyi közösségek élő, pezsgő kulturális központjaivá váljanak – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: bízik abban, hogy a program hathatósan hozzájárul a helyi közösségek egyedi kincseinek bemutatásához.

Závogyán Magdolna kitért arra, hogy a kor, melyben élünk, olyan kulturális, szellemi közeget teremt, mely szándékosan vagy közvetett módon gyengíti az identitásunkat és a kultuszteremtés, a kultuszmegőrzés ellen hat, ezért fontosak az ilyen szakmai konferenciák.

Azt mondta, a tájházak a nemzeti emlékezet terei is, amelyek „nem csupán tárgyi emlékek gyűjtőhelyei, letűnt idők, régmúlt életformák itt maradt hírmondói”, hanem „hihetetlen energiák járják át ezeket a helyeket”.

A tájházak kultuszhelyek a településeken, és „ha az emlékezet terét a közösség nem elsősorban turisztikai látványosságnak tekinti, hanem saját múltja, jelene és jövője szerves részének, akkor elmondhatjuk, nemzetformáló erők birtokában vagyunk” – hangsúlyozta Závogyán Magdolna.

Az államtitkár kiemelte: erős és helyi identitás nincs a múlt ismerete, a gyökerek tudatos feltárása, a kulturális örökség megőrzésének igénye nélkül, erős nemzet pedig nincs a múltjára, a hagyományaira büszke, összetartó közösségek nélkül.

Závogyán Magdolna felhívta a figyelmet arra, hogy a kulturális kormányzat kiemelt feladata és felelőssége ehhez figyelemmel és támogatóan jelen lenni minden egyes cselekvőképes közösség mellett. Ez állami oldalról a jelenlét, a megfelelő jogszabályi környezet megteremtése, a szakmai platformok erősítése és támogatási programok metszetével lehetséges – fűzte hozzá.

Domonyi László (Fidesz–KDNP), Kiskőrös polgármestere úgy fogalmazott, hogy a tájházak összekötik a múltat a jelennel, és a jövőbe mutatnak. Mint mondta, a tájházak célja a tudásátadás és a közösségalkotás, valamint fontos, hogy mindig tele legyenek élettel, vendégekkel, programokkal, és vonzó célpontot jelentsenek az egy-egy településre érkezők számára.

Vedelek Norbert (Fidesz–KDNP), a Bács-Kiskun vármegyei közgyűlés elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos megőrizni azokat a szimbólumokat, hagyományokat, értékeket, amelyek egy adott közösséget szolgálnak. Meggyőződése szerint az értékek átadásának, az identitás megőrzésének kitűnő helyszínei a tájházak és a szabadtéri múzeumok.

Ez is érdekelheti

Emelkedik a Csoóri Sándor Programra fordított támogatás

A kormány az eddigi 2,5 milliárd forintról jövőre 4 milliárd forintra emeli a Kárpát-medencei magyar népművészetet a középpontba helyező Csoóri Sándor Program támogatását – jelentette be Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter szombaton.

Indul a magyar–szerb kulturális évad

Szeptemberben indul és jövő júniusig tart a magyar–szerb kulturális évad. Erről egyeztetett Kiss-Hegyi Anita, Magyarország kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára és Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szeptember 17-én Szabadkán – adta hírül a Pannon RTV.

Melyik lesz Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026?

Hétfőtől lehet pályázni a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címre, amelyet egy magyarországi és egy külhoni település viselhet majd 2026. január 1. és december 31. között.

Elindult a FilmED, a filmoktatást népszerűsítő európai platform

A Nemzeti Filmintézet csatlakozott a FilmED nemzetközi projekthez, amelynek célja, hogy a filmkultúrát eljuttassa a fiatalokhoz az óvodás korosztálytól egészen a középiskolásokig.