Nyolcszáz év után újra megszólalt a keresztény világ legrégebbi orgonája

Kedden, a jeruzsálemi Szent Megváltó-kolostorban nyolc évszázad után újra megszólaltattak egy orgonát, amely a kutatók szerint a keresztény világ legrégebbi ilyen hangszere.

000_73VE2ZM.jpg
David Catalunya középkori zenetudós (balra) tájékoztatást ad a kereszténység legrégebbi orgonájának eredeti sípjait tartalmazó, működőképes másolat történetéről. Fotó: John Wessels / AFP

A 11. századból származó sípokból összeállított hangszert David Catalunya szólaltatta meg, a zenész a Benedicamus Domino Flos Filius című liturgikus szólamot játszotta el. A hangszert bemutató hétfői sajtótájékoztatón Catalunya azt mondta, a hangszer restaurálása nagyszerű fejlemény a zenetörténetben. „Ezt az orgonát azzal a szándékkal temették el, hogy egy nap újra játszhassanak rajta, és most elérkezett ez a nap, csaknem nyolc évszázaddal később” – fogalmazott.

Az orgona mostantól a jeruzsálemi óvárosban található Terra Sancta Múzeumban lesz kiállítva, mindössze néhány kilométerre attól a betlehemi templomtól, ahol eredetileg használták.

A kutatók szerint a keresztesek a 11. században, Jeruzsálem feletti uralmuk idején vitték az orgonát Betlehembe, Jézus szülőhelyére. Egy évszázados használat után eltemették, hogy megvédjék a beáramló muzulmán seregektől. 1906-ban építőmunkások felfedezték fel egy régi temetőben.

Az ásatások során a régészek 222 bronzsípot, egy harangkészletet és más, a keresztesek által elrejtett tárgyakat tártak fel.

„Megrendítő hallani, ahogy új életre kelnek a sípok nyolcszáz év némaság után. Nem volt hiábavaló a keresztesek reménye, hogy egyszer újra megszólalhatnak” – nyilatkozta Koos van de Linde, a restaurálásban részt vevő orgonaszakértő.

Egy négyfős kutatócsoport Catalunya irányításával 2019-ben kezdte elkészíteni az orgona másolatát, de közben felfedezték, hogy egyes sípok még mindig úgy működnek, mint nyolcszáz évvel ezelőtt. Winold van der Putten orgonaépítő az ősi hangszerkészítési módszerek alapján létrehozott másolataival egészítette ki az eredeti sípokat. Az oszmán hangszerkészítők ősi sípjai nagyjából a felét alkotják az orgonának.

Alvaro Torrente, a madridi Instituto Complutense de Ciencias Musicales igazgatója a felfedezést ahhoz hasonlította, mint ha egy élő dinoszauruszra bukkantak volna: „sosem gondoltuk volna, hogy fogunk még ilyet látni és hallani, és egyszer csak valósággá vált”.

A kutatók a teljes orgona restaurálásán dolgoznak, majd terveik szerint másolatokat készítenek belőle Európa és a világ templomai részére, hogy az ősi zene mindenki számára elérhető legyen. „Ez egy lenyűgöző információhalmaz, amely lehetővé teszi az alkotói folyamat rekonstruálását, hogy pontosan úgy készíthessük el a sípokat, ahogyan csaknem ezer évvel ezelőtt” - mondta Catalunya.

Ez is érdekelheti

Megújul a Szent István-bazilika 120 éves orgonája

Süveges István orgonaépítő vezetett be minket a lenyűgöző hangszer átépítésének rejtelmeibe.

Kürpödről eltűntek a szász hívők, de újra szól az orgonájuk

Az erdélyi Kürpöd elnéptelenedett szász evangélikus templomából megmentett barokk orgonát szentelnek pénteken Kolozsváron, az evangélikus-lutheránus (Pietati) templomban a 4. Bach-maraton keretében.

Fassang László: elengedhetetlen, hogy a hangszer felújítása az eredeti konstrukcióban történjen

Akadnak orgonisták, akik szerint védeni kell a műemléki hangszer minden elemét, mások azonban megbízhatóbb, modernebb elemekkel újítanák fel a csaknem százéves hangszert. Cikkünk Fassang László állásfoglalásával frissült.

A világ hétköznapiságából kilépve közelítjük meg az isteni szépséget

Erdélyi turnéra kísértük el a Nemzeti Filharmonikusokat, Nagyváradtól Kolozsvárig vitték el – többek közt – Bartók, Kodály és Liszt muzsikáját.