A Tűzszekerek, a Szárnyas fejvadász és az 1492 – A Paradicsom meghódítása zenéje generációk fülében cseng ismerősen. Halhatatlan szerzőjükre, az 1943. március 29-én született Vangelisre emlékezünk.

A jó hírek hozója

A nomen est omen Vangelis esetében tökéletesen működött. Születési neve, az Evángelos Odysséas Papathanassíou már önmagában dallamszerű, és még mélyebb jelentése is van. Az Evángelos két szóból tevődik össze: az ev a jót jelentő előtag a görögben, az ángelos pedig a hírek hozója, így az Evángelos = jó hírek hozója, evangélista, hithirdető. Vezetékneve a papa, azaz pap és a thanassis, vagyis halhatatlan szavakra utal. A kettő együtt így Papathanassis lenne, de a leszármazottakat már Papathanassíou-nak hívják. A Vangelis egyébként meglehetősen elterjedt név Görögországban, néhány zenésztársa ki is használta a névegyezést.

A csodagyerek

Családja zeneszerető volt, édesanyja szopránnak tanult, de végül nem lépett énekesi pályára, apja pedig gyakran muzsikált otthon munka után. A kis Vangelis már korán elkezdett érdeklődni a zene iránt: edényekkel csörömpölt, majd háztartási tárgyakat pakolt a zongora belsejébe, hogy lássa, hogyan változtatható meg a hangjegyek rezonanciája, visszhangja. Négyévesen már zongorázott, első koncertjét két évvel később adta. Korán megmutatkozó tehetsége ellenére elutasította a formális zenei oktatást, és soha nem tanult meg kottát olvasni.

A plagizátor

Vangelist egyszer azzal vádolták meg, hogy plagizálta a Tűzszekerek főtémáját. A per során – amelyben végül felmentették a vád alól – bemutatta sajátos komponálási módszerét: bevitte a bíróságra a felszerelését, és a tárgyalóterem közönsége előtt új alkotást improvizált.

Az antisztár

Sok kortársával ellentétben soha nem törődött azzal, hogy hasznot húzzon hírnevéből, mivel úgy gondolta, hogy a siker és a kreativitás nem egyeztethető össze. A szabadságot és a függetlenséget értékelte a legtöbbre, távol akart maradni a nyilvánosságtól. Csak ritkán adott interjút, és soha nem osztott meg részleteket a magánéletéről. Kimaradt a korszakára jellemző drogozásból és mértéktelen italozásból is. Bár visszahúzódó életet élt, megközelíthető, kedves, remek humorérzékű ember volt. Élvezte a hosszú baráti összejöveteleket, élénken érdeklődött az ókori görög filozófia, a zene és a hang fizikája iránt, valamint lenyűgözte az űrkutatás.

Az űrzenész

1980-ban közreműködött Carl Sagan legendás tudományos dokumentumfilm-sorozata, a Kozmosz készítésében. Zenét írt a NASA 2001-es Mars Odyssey és 2011-es Juno Jupiter küldetéseihez – ez utóbbi hatására írta meg utolsó, 2021-es albumát, a Juno to Jupitert is. 2016-os, Rosetta című albumát a Rosetta űrszonda missziója ihlette. 2018-ban darabot komponált Stephen Hawking temetésére, amelyben a néhai professzor szavai is szerepelnek, és amelyet az Európai Űrügynökség az űrbe sugárzott.

A bolygó

Talán nem meglepő, hogy a Smithsonian Asztrofizikai Obszervatóriumban működő Nemzetközi Csillagászati Unió Kisbolygó Központja 1995-ben a Mars és a Jupiter közötti egyik aszteroidát a zeneszerző tiszteletére nevezte el, így az azóta már 6354 Vangelisként rója több mint négy évig tartó, elliptikus pályáját.

A festő

Mivel Vangelis féltőn őrizte magánéletét, csak kevesen tudták róla, hogy tehetséges festő is volt. Fiatalkorában tanulta is a festészetet, és később is gyakran fogott ecsetet. Ritka nyilatkozatainak egyikében mondta: „Mindennap festek és mindennap komponálok. Ebben a sorrendben.”

2003-ban a spanyolországi Valencia városában több mint hetven festményből álló kiállítás nyílt meg munkáiból, amelyekhez zenéket is szerzett. Ezeket csak azok élvezhették, akik megtekintették a képeket, publikus zenei anyag nem készült belőlük. A kiállítást később Uruguayban, Argentínában és Brazíliában is bemutatták.

A görög

A 16. századi El Greco nagy hatással volt rá. Amikor megtudta, hogy az athéni nemzeti galéria kétségbeesetten szeretné megszerezni a görög származású festő Szent Péter című festményét, Tisztelgés El Greco előtt címmel készített albumot. A limitált kiadású, csak a nemzeti galériában beszerezhető lemez eladásából származó bevételt a műkincs megvásárlására fordították. Kibővített változata El Greco címmel 1998-ban kereskedelmi forgalomban is elérhetővé vált.

Vangelis 2022. május 17-én, 79 évesen, egy párizsi kórházban hunyt el szívelégtelenségben.

A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatók.

Fotó: Georges Bendrihem / AFP