Budapest ostromának civil áldozataira emlékeztek

Kultpol

Nyolcvan évvel ezelőtt ért véget a második világháború egyik leghosszabb helységharca, Budapest ostroma, vagy ahogy gyakran nevezik: a második Sztálingrád. A harcban elesett civil áldozatokra emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Farkasréti temetőben.

A megemlékezésen Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) elnöke arról beszélt, hogy minden józan ember számára nyilvánvaló, hogy az emberi élet magasabb érték, mint a háború célja, legyen az gazdasági vagy politikai cél. Hozzátette: a háborút általában nem józan emberek kezdik meg. Amikor a civil áldozatokra emlékezünk, hitet teszünk három dolog mellett: az emberi méltóság, az élet és a béke mellett. „A béke jelenti a háború elkerülését, korunkban pedig a háború végét. De a béke több, mint háborúmentesség: a béke belül kezdődik, az emberben, amikor az ember békében él önmagával, békében van a Teremtővel és az egész teremtett világgal – aki így él, meg tudja valósítani, hogy a nemzetek között is béke legyen. Amikor a civil áldozatokra emlékezünk, akkor egy háború nélküli világra gondolunk, ahol kiteljesedhet az emberi élet” – zárta beszédét Harrach Péter.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója beszédében arra mutatott rá, hogy amikor háborús veszteségekről beszélünk, hajlamosak vagyunk a harcokban elesett hősökre, katonákra gondolni. Hozzátette: a budapesti ostrom során ez a veszteség is óriási volt, de a Nemzeti Örökség Intézetében fontosnak tartjuk, hogy azokra is emlékezzünk, akik civilként lettek a harcok áldozatai. „Ma itt, a Farkasréti temetőben ne csak Budapest ostromának civil áldozataira, de a világban most zajló háborúk minden civil áldozatára is emlékezzünk, és emlékeztessük magunkat arra, milyen nagy érték a béke, amelyben élhetünk” – zárta beszédét a főigazgató.

A Farkasréti temető 19/1-es parcellájában található két sír az úgynevezett Regent-ház, valamint a Vitéz utca 2., illetve a Fő utca 59. szám alatti sarokházakban meghaltaknak állít emléket. A második világháborúban 1944. december 25-én zárult be a főváros körüli ostromgyűrű, ezt követően a német és magyar csapatok ötven napon át védték a várost, egyre szűkebb területre visszahúzódva.

Nyolcvan éve, 1945. február 11-én a budai várnegyedben még kitartó csapatok – noha nem kaptak rá parancsot – kitörést kíséreltek meg. 25 ezer katona vett részt az akcióban, mindössze hétszázan jutottak át az ostromgyűrűn.

Fotó: NÖRI