Mit ne együnk, és mit ehetünk?
Szilveszter napján nem tanácsos baromfit és halat enni. Előbbi ugyanis kikaparja a szerencsét, míg az utóbbi miatt elúszhatnak a jó lehetőségeink. Disznót azonban kell enni, mert az kitúrja a szerencsét. A szemes termények, mint például a babból és lencséből készült menük is a szerencsehozó ételek közé tartoznak, hiszen ezek pénzt és gazdagságot szimbolizálnak.
Boldog új évet!
Szerencseromboló tud lenni, ha újév napján nem egy férfi köszönt először. Ezt használták ki a postások és a kéményseprők, akik a köszöntésért cserébe jutalmat kaptak. Utóbbi szakma képviselőinek megjelenése egyébként egyes babonák szerint dupla szerencsét jelent, mivel korommal dolgoznak, ami szintén apró szemcsékből áll.
Az új év első napja
Azt mondják, hogy amilyen az első napunk, olyan lesz az év többi napja is. Így csakis olyan dolgokat tegyünk, amik a boldog jövőt szolgálják.
Házimunkáért cserébe egy kis balszerencse
Újév napján kerülni kell mindenféle takarítást, a szemetet pedig egyenesen tilos kivinni a lakásból, ugyanis azzal kivisszük az egész éves szerencsénket.
Reggeli frissesség
Újév reggelén minél korábban, hideg vízben kell mosakodni, hogy az év minden napján egészségesen és pihentetően tudjunk felkelni.
A jólét bebiztosítása
A hűtőnek és a kamrának csordultig kell lennie, amikor átlépünk az új esztendőbe, hogy ne várjon ránk nélkülözés. Régen egész kalácsokat tettek ki az asztalra, hogy a következő évben mindig legyen étele a családnak.
Dérrel-durral a szerencsénkért
Régen ostorral és kolomppal zajongtak szilveszterkor, míg napjainkban a trombiták, kürtök, dudák és a tűzijátékok szolgálnak erre a célra. Ennek a hagyománynak az az alapja, hogy a gonosz és a rossz hatalmakat elűzzük.
A mindenkori szerencsehozóink
Szilveszterkor az általános szerencsehozók - a négylevelű lóhere vagy a patkó - szintén nagyon népszerűek. Utóbbiból különösen azt tartják nagy becsben, ami véletlenül esett le a ló lábáról. Ennek az elhelyezésénél gondosan oda kell figyelnünk, hogy úgy tegyük a bejárati ajtó küszöbére, hogy az befelé hozza a szerencsét.
Felhasznált forrás:
Tátrai Zsuzsanna néprajzkutatóval készült beszélgetések.
