13a1d4b7-f436-4f5b-8a63-732abfda38ae.jpg

Rekordszámú nevezés után megvan az év bejglije

A szekszárdi Prim Cukrászda & Café diósa lett az év bejglije, a békéscsabai Bejó Cukrászdáé az év mákos bejglije, ínyenc kategóriában pedig a piliscsabai Mák Kézműves Cukrászda sütőtökvarázs elnevezésű süteménye nyert.

A Magyar Cukrász Ipartestület hatodik alkalommal hirdette meg Az év bejglije versenyt cukrászdák, vendéglátóhelyek és kézműves pékségek számára. A megmérettetés célja, hogy felhívja a figyelmet a minőségi alapanyagokból készülő ünnepi süteményeke, és közelebb hozza a fogyasztókhoz a kézműves bejgliket.

Az év diós bejglije díj nyertese Jókai Zsuzsanna lett a szekszárdi Prim Cukrászda & Café képviseletében, hagyományos mákos kategóriában Márkus Beáta nyert a békéscsabai Bejó Cukrászdából, míg az ínyenc kategóriában az aranyérmet a sütőtökvarázs kapta, amelyet Kimberger Lili Ágnes készített el a piliscsabai Mák Kézműves Cukrászdából.

Kategóriánként háromfős zsűri értékelte a versenymunkákat. A három kategóriában idén rekordszámú, összesen 59 bejglit kóstolt és értékelt a szaktekintélyekből, cukrászmesterekből álló zsűri.

Az ínyenc kategóriában több különleges ízkombinációval neveztek a szakemberek. Az olajos magvak közül a pekándió még mindig sláger, emellett a különböző fűszerekkel ízesített mogyorós töltelékek voltak a legkedveltebbek a versenyzők között.

A gyümölcsök közül az alma, körte, málna, eper, meggy, sárgabarack, füge, narancs és a mandarin képviseltették magukat. Idén újdonság volt az ízesítők között a rózsavíz, az Earl Grey tea, a fenyőrügyszörp, a whisky és a gin.

A több kategóriában is dobogós helyezést és ezzel a legmagasabb összpontszámot elérő versenyzőnek járó év bejglije kézműves nívódíj nyertese Kiss Károlyné lett (Major Cukrászda, Budapest). Az év ínyenc bejglije, a sütőtökvarázs darált pirított tökmaggal, gyömbérrel, narancshéjjal és fahéjjal ízesített sütőtöktöltelékkel készült különlegesség.

Ez is érdekelheti

Végh Antal nemcsak a focihoz értett, de a libás puliszkához is

Bár Végh Antalt legtöbben a labdarúgásról és politikai-közéleti témákról írt köteteiről ismerhetik, azonban szakácskönyveket is jegyzett – a szatmári parasztételeket összegyűjtő irodalmi receptgyűjteménye a legjobbak közül való. Ezer köntösben felbukkanó puliszka, nehéz levesek és az örök tanulság: bármilyen vészterhes időket rójon ránk a történelem, a disznót télen meg kell bökni. Cserna-Szabó András ajánlja Végh Antal könyvét.

Egy ínyenc nyár legizgalmasabb fesztiváljai

A nyár és a gasztronómia kéz a kézben járnak, a június pedig olyan ízutazásokat tartogat, amelyeket vétek lenne kihagyni. Mutatjuk a szezon legfontosabb gasztroélményeit.

Hawelkától Museumig – Bécsi irodalmi kávéházak régen és ma

Az osztrák fővárosban, ahogyan hazánkban is, szellemtörténeti jelentőséggel bírnak a kávéházak – a 19. és 20. század értelmiségének fő találkozóhelyei voltak, és sok történelmi vendéglátóhely a mai napig működik, igaz, sok esetben módosult formában és funkcióval. Hogy mi maradt a régi bécsi kávéházak fényéből, annak Cserna-Szabó András járt utána.

A Horváthilonkák nyomában járva Örkény feleségébe botlunk, de végül Erdélyben kötünk ki

Minden rendes magyar háztartásban lennie kell egy Horváth Ilona-szakácskönyvnek – tartja Cserna-Szabó András. De vajon milyen élettörténet húzódik meg a 120 éve született legendás szakácskönyvszerző már-már köznevesült neve mögött? És mi köze volt Örkény István második feleségének a gasztrokultúránkat meghatározó kötetek kiadásához?