Öt olimpikon, aki a művészetben is dobogós

Popkult

Elszalasztott lehetőségek és sikertelenségtől való menekülés, nyugtató, pótcselekvés, hobbi vagy szerelem – számos indokból fordulhat valaki a művészethez. Mutatjuk, mi történik, ha mindez olimpiai sikerekkel is társul – öt életmű, ahol az ötkarikás játékok mellett nem csak ötlet szintjén jelenik meg a kreativitás.

Géczi Erika 

Érdekes az élet, mindenki kap valami tehetséget. Én kettőt is kaptam, tehetséget a sportoláshoz, az énekléshez. 

– olvashatók Géczi Erika szavai a Komárom-Esztergom Megyei Hírlap egy 2007-es számának hasábjain. Az énekes ugyanis a kajak mellett a zenében is kiemelkedő eredményeket ért el, annak ellenére, hogy viszonylag későn, tizenöt éves korában talált rá mindkét műfajra.

Sportolói pályafutása során a sikerek mellett pár bosszúsággal is szembe kellett néznie, ugyanis attól függetlenül, hogy 1980-ban két hazai válogató versenyt is nyert egyesben, mégsem vitték ki a moszkvai olimpiára, a nemzetközi tapasztalat hiányára hivatkozva. Ki kellett hagynia az 1984-es Los Angeles-i ötkarikás játékokat is, hiszen a magyar kormány is csatlakozott a szovjet bojkottáláshoz. Mindazonáltal számos érmet szerzett pályafutása során, mind magyar, mind nemzetközi viszonylatban, a bajnokságok elengedhetetlen részvevőjévé vált. Montreálban világbajnok lett négyesben, Kőbán Ritával, Mészáros Erikával és Rakusz Évával, majd 1988-ban Szöulban olimpiai ezüstérmet szereztek, többek között az NDK-s csapatot maguk mögött hagyva.

Már sportolóként felfigyeltek rá a zenészek is, gitározva, énekelve amatőr zenekarokban csillogtatta meg tehetségét, 1986-ban pedig a Bojtorján együttes kérte fel vendégszereplésre. Később a Sextett zenekarral, majd Szabó Csillával duóban énekelt az AB Popfesztiválon. 1996-ban a Rockfort, 2000-ben pedig a Kormorán együttes tagja lett, utóbbival 2010-ig dolgozott együtt. Ismert produkciói közé tartozik a Honfoglalás filmzenealbumának Kell még egy szó és Szállj, sólyommadár című dala. 2018 óta pedig önállóan lép fel, többek között Angyalszárnyakon című albumának dalaival.

Növényi Norbert

Jóformán hatéves korom óta azzal keltem-feküdtem, hogy olimpiai bajnok akarok lenni. Még a bérletemre is ráírtam, sőt, otthon a vécé­ajtó belsejére is, úgyhogy amikor ott ültem, akkor is mindig azt láttam, hogy: Olimpiai bajnok akarok lenni!

– mesélte a Nemzeti Sportnak a birkózólegenda, akinek 1980-ban vált valóra álma, ugyanis Moszkvában aranyérmet szerzett a játékokon.

Növényi Norbert egészen fiatalon csöppent bele a birkózás világába, lévén édesapja is profi birkózó, edző és pankrátor is, aki kiskorától kezdve motiválta. A karrierje is igencsak hamar indult, első versenyén 12 éves korában vett részt, pályafutása innentől kezdve pedig felfelé ívelt. Birkózásban hét felnőtt bajnoki címet szerzett az Európa-bajnokságokon és világbajnokságokon elért rangos helyezések és az olimpiai bajnoki cím mellett. Az 1984-es olimpia magyar bojkottálása azonban számára is szívfájdalmat okozott, mert úgy tartja, azt is megnyerte volna.

Azonban más sportágakban is kitűnő eredményeket ért el, 51 éves korában az MMA-ban megszerezte a WFCA nehézsúlyú világbajnoki övét, 56 évesen pedig grapplingben lett világbajnok, de kick-boxban és pankrációban is sikeresen kipróbálhatta magát.

A küzdősportok mellett a művészvilág sem ismeretlen számára, Gór Nagy Mária Színitanodájába járt, majd számos filmben, előadásban szerepet kapott, és különböző televíziós megjelenései és rendezései is voltak. Sőt már saját verseit is megismerhette a közönség. Látható a Zimmer Feri első és második részében is és az Üvegtigris című filmben, de a műsorvezetés sem ismeretlen terep számára, hiszen a Sláger Rádió reggeli műsorában (Sláger Reggel) ebben a szerepkörben is kipróbálhatta magát. Eleinte úgy érezte, a színészek sportolóként, a sportolók színészként tekintenek rá, de egyre bővülő repertoárja és eredményei gyorsan rácáfoltak erre. Nem is említve, hogy még Arnold Schwarzeneggerrel is szerepelt egy filmben, az 1988-as Vörös zsaruban.

Papp László

Jobb kezem a Rókus-kórház, a bal a köztemető

– hangzik el a sokat ismételt ikonikus mondás a Papp László életéről készített Nehéz kesztyűk című filmben, melyben maga a bokszoló formálta meg saját karakterét. A Varasdy Dezső rendezte játékfilmben az 1957-es Pietrzykowski elleni, melbourne-i győzelem történetét dolgozták fel, mely során Bárdy György oldalán láthatták mindenki Papp Laciját a nézők.

A közönség szeretete pedig nem véletlen, az ökölvívó ugyanis nemzetközi szinten is maradandót alkotott a sport történelmében. Itthoni bemutatkozása igencsak legendásra sikerült, ugyanis a közönség soraiból hívták fel küzdeni az ifjú sportolót, nehogy ellenfél nélkül maradjon a csepeli hatszoros bajnok, akit végül kiütéssel győzött le a második menetben. Nem meglepő, hogy volt olyan időszak, mikor az számított jó ellenfélnek, aki legalább a kiütéstől meg tudott menekülni ellene a ringben, legyőzőre azonban nem sokra akadt. Háromszor nyert olimpián, 1948-ban, 1952-ben és 1956-ban, valamint kétszeres Európa-bajnok, és a profik között is Európa első számú öklözője volt.

Amatőrként összesen 193 mérkőzésből 183-on győzött 2 döntetlen és 8 vereség mellett, profiként pedig 27 diadal és 2 döntetlen tudható neve mellett. Pályafutása egyetlen hiányossága a világbajnoki öv, melyért 1965-ben küzdhetett volna meg, az akkori államhatalom azonban nem engedte ringbe lépni.

A filmipar területén azonban kiteljesedhetett, a Nehéz kesztyűk mellett a Pofonok völgye című alkotásban is láthatták a nézők, valamint a Bujtor István, Psota Irén és Madaras József főszereplésével készült Az oroszlán ugrani készül című 1969-es drámában is felbukkant.

Szereplései során sem vetkőzte le teljesen vasakaratú ökölvívó mivoltát, Varasdy Dezső pontos, precíz, lelkiismeretes „színészként” jellemezte, aki csak akkor győződött meg a film sikeréről, mikor már megjelent, és sok-sok pozitív nézői visszajelzést kapott, addig aggódott, nehogy leszerepeljen, vagy véletlen nagyobbat üssön oda egy-egy jelenetben.

Varga Dániel

A kéz és a test, mint a mozdulatot végző közvetítő, csak egy dolog. Művész nincs tudás nélkül, művészeti megjelenés sincs lélek nélkül. Ez pedig a vízilabdára is igaz: a test szerepe mellett a mentális képességek is fontosak, és ennek a lelki lenyomata maga a produktum

– mondta Varga Dániel az M4 Sportnak adott interjújában. Az olimpiai bajnok vízilabdázó ugyanis a sport mellett a festészetben találta meg önmagát az évek alatt, ahol megfelelően ki tud kapcsolódni, levezetve a vízben átélt, felhalmozódó feszültségeket.

Barcelona, 2015. május 28. Varga Dániel köszönti a szurkolókat a férfi vízilabda Bajnokok Ligája hatos döntőjének Barceloneta - Szolnoki Dózsa Közgép negyeddöntő mérkőzés végén a barcelonai Picornell uszodában 2015. május 28-án. Fotó: Kovács Anikó / MTI
Varga Dániel köszönti a szurkolókat a férfi vízilabda Bajnokok Ligája hatos döntőjének Barceloneta–Szolnoki Dózsa Közgép negyeddöntő mérkőzés végén a barcelonai Picornell uszodában 2015. május 28-án. Fotó: Kovács Anikó / MTI

A sportoló mára már leginkább a medence széléről figyeli az eseményeket, ugyanis edzői munkásságával segíti még magasabb szintekre emelni a magyar vízi sportot, azonban számos nemzetközi eredményt és rangos elismerést tudhat a háta mögött. Többek között a legjobb magyar ifjúsági játékos és a legjobb magyar vízilabdázónak járó díjat is bezsebelte az évek alatt, valamint magyar bajnokság, Európa-bajnokság és világbajnokság dobogóján is bejáratott helye volt a kétezres évek elejétől kezdve. A 2004-es olimpiai csapatból sérülés miatt ki kellett maradnia, de a 2008-as pekingi olimpián sikerült megszereznie a legrangosabb díjat, ahol az Egyesült Államok csapatát győzte le a magyar válogatott a döntőben.

A számos érem, sérülés és feszültség mellett azonban mégis egy kiegyensúlyozott, nyugodt, ember- és nem eredményközpontú mentalitás jellemzi, mely különös szimpátiára talált a szakma és a szurkolók felől is. Ehhez a fajta életszemlélethez pedig nagyban hozzájárult a művészet is, hiszen 2001-től kezdve a festészetben is jeleskedik. A Velvet.hu-nak adott interjújában is elárulta, amikor először ecsetet ragadott, még nem volt olyan sikeres a vízben, így más színtereken is szerette volna kifejezni magát. Kitűnő lehetőségnek bizonyult a festés, amelybe édesanyján keresztül Gerlóczy Sára festőművész vezette be, aki nemcsak az alapanyagok legjobb beszerzési helyét, de a technikai alapokat is megtanította neki. A hobbi pedig olyan szintre fejlődött, hogy számos kiállítást és bemutatót fűznek a művész sportoló nevéhez, melyek során többek között interaktív műveket és zenei kísérettel megelevenedő alkotásokat is láthattak a nézők.

Wichmann Tamás

Tarr Béla egy markáns, kissé alkoholos múltú embert keresett a Werckmeister harmóniákba, és mi tagadás, bennem megtalálta ezt a karaktert

– mesélte a sokszor szomorú arca miatt komornak hitt Wichmann Tamás a Nemzeti Sportnak, felfedve, bohém lelkesség és önirónia bújik meg az arcán kiülő ellentétes mimika mögött.

A sportoló ugyanis attól függetlenül, hogy a nemzet nagyjai közé tartozott már fiatal korától kezdve, az evezősport kiemelkedő figurájaként az olimpiai szereplések nagy bosszúságot okoztak neki. 17 éves korában már magyar bajnok volt, 20 évesen pedig olimpiai érmet is szerzett, azonban sem 1968-ban, sem 1972-ben, sem pedig 1974-ben nem sikerült a dobogó legfelsőbb fokára állnia, különböző okok miatt. Különösen fájó pont maradt ez számára, hiszen abszolút esélyesként, világbajnokként állt a rajtvonalhoz, mégsem sikerülhetett álma.

Élete más területein azonban kiteljesedett, a kilenc világbajnoki arany mellett is maradt ideje a gasztronómiára és a kulturális kalandozásokra is. 17 évig dolgozott szakácsként az eredetileg Szent Jupát nevű, de Wichmannként sokkal inkább ismert Kazinczy utcai kocsmában, ahol a főzés mellett gyakran gitárzenével szórakoztatta a törzsvendégeket.

A filmezés is sokat jelentett számára, különösképpen a Bujtor Istvánnal való közös munka Az elvarázsolt dollár című film során, és a Tarr Béla-produkcióban való közreműködése, ahol egy igazi kaszkadőrjelenet rendezésében is részt vehetett. Egy negyedórás kocsmai verekedés megkomponálásában segédkezett, ami rendkívül nagy örömmel töltötte el, hiszen a film nemzetközi díjakat is nyert. Azonban belátta, a filmes világ egy nagyon zárt közeg, elégedett minden pillanattal, amit eltölthetett benne.