Olvastad az első magyar regényeket?

1.

Dugonics András: Etelka

Az első magyar regény: az Etelka teljes címe így szólt: Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony Világos váratt, Árpád és Zoltán Fejedelmink ideikben. A művet Dugonics András piarista szerzetes írta 1786-ban. A regényben rengeteg politikai célzást bújtatott II. József németesítési törekvéseire, erőszakos rendeleteire reagálva. Így a budai cenzor nem is vállalta az engedélyeztetését. Végül egy bécsi cenzor hagyta jóvá a megjelenést, így 1788-ban már kézbe vehette a közönség a kötetet. A regény sikerét mutatja, hogy az első ezer példány egy év alatt elkelt. Az Etelka név is divatba jött, a könyvet pedig többször is kiadták. A politikai utalásokon túl maga a történet egy szerelmes pár egymásra találásáról szól, és a honfoglalás idejére, Árpád fejedelem ünnepségére repíti vissza az olvasókat.

Fotó: pixabay.com

2.

Kármán József: Fanni hagyományai

Kiemelkedik az első magyar regények közül Kármán József Fanni hagyományai című műve is, amely egy naplóregény. ?Kétszáz évvel ezelőtt, 1794 őszén írta regényét Kármán. Már lerombolták a Bastille-t, de még élt Martinovics Ignác. Éppenhogy csak beszélni tudó kisgyerek volt Kölcsey Ferenc, Széchenyi István a cenki kastély udvarán első csizmácskáját koptatta, Vörösmarty Mihály még meg sem született. Közeledett a századforduló; az emberek reménykedtek: ami jön, jobb lesz, mint ami elmúlt. S a fiatal lányok, akik nem mertek szembeszállni az életútjukat ellentmondást nem tűrően eldöntő atyai akarattal, könnyezve, titokban olvasták Fanni szomorú történetét. Vagy belelapoztak, egy-egy mondaton tétován megállt a tekintetük s aztán olvasatlanul félredobták: nem akartak tükörbe nézni? ? írja a műről Szigethy Gábor az előszóban. Mint megjegyzi: ?ma már tudjuk: Fanni leveleit, naplóját ? az első igazi magyar regényt ? Kármán József írta, s az érzékeny lelkű, szerelme elvesztését túlélni nem képes Fanni: képzelt alak. De nagyon sok hasonló sorsú nemes kisasszony élt akkoriban Magyarországon. Egyetlen vagyonuk: a hozományuk. Egyetlen lehetőségük: az apjuk választotta férfival házasságra lépni. Szürke élet, reménytelen biztonság ? ez várt a szófogadó engedelmesekre. S aki szembeszállt a családi akarattal, akinek érzelmei, szerelme, szabadsága volt a fontos, az vagy nyomorultan, szegényen s rejtőzködve élt, mint Kármán regényében az özvegy sorsra jutott, jósorsából kikopott báróné, vagy szégyene, magánya, reménytelenül szertefoszlott álmai sírba vitték, mint a boldogságra vágyó, csillogó szívű, szerelmét szerelemmel szerető Fannit.?

Kármán József Pesten, Pozsonyban, Bécsben tanult, de a jogi kar elvégzése után Pestre költözött. Szerette volna, ha Pest-Buda a magyar irodalmi és szellemi élet központja lesz, ez a cél vezértelte akkor is, amikor barátaival, Pajor Gáspárral és Schedius Lajossal irodalmi folyóiratot indított Uránia címmel. Magát a regényt is a saját maga által szerkesztett folyóiratban jelentette meg.

3.

Fáy András: Bélteky-ház

Az első magyar társadalmi regénynek tartják Fáy András Bélteky-ház című művét. A könyvben a szerelmi szál mellett felbukkannak a reformkor újító eszméi, a reformkori Magyarország jellegzetes problémái, alakjai is. Fáy András politikus, nemzetgazda és író volt, a reformkor irodalmi mozgalmainak egyik legaktívabb tagjaként tevékenykedett, többek között a Kisfaludy Társaság igazgatójaként is. Szemere Pál így nevezte ?a haza mindenese?, Mikszáth Kálmán pedig ezt írta a Bélteky-ház előszavában róla: ?Korszerű eszméket szór szét, égető feladatokat vet föl, humorral vagy éles gúnynyal ostorozza a nemzeti hibákat, parabolákban és állati cselekményekben, úgy mint egykor Aesopus. ? Csakhogy Aesopus pusztán mesélt és tanított, Fáy pedig azonfelül politizált és rázogatta az alvó nemzetet?. Mikszáth rátér az első magyar társadalmi regényére is: ?1832-ben jelenik meg legkiválóbb munkája a Bélteky ház két kötetben. Az első magyar regény, mely a magyar társadalmi életbe markol bele merészen. Mintegy gitár kiséret ez a regény a Széchenyi reformokat sürgető menydörgő szózataihoz. Élénk és meglepően találó színekkel vannak rajzolva a maradi alakok, egyszersmind bemutatva mintegy ellentétképen a jövő Magyarország emberei is, mint a hajnövesztő szerek kínálásánál egymás mellett szemlélhetőleg a kopasz és a Loreley-hajú fejek.?

4.

Jósika Miklós: Abafi

Jósika Miklós bárót a magyar romantikus regény megteremtőjeként tartják számon. Bár elsőként a Zólyomit írta meg, baráti tanácsra mégis az Abafit jelentette meg korábban, 1836-ban Pesten. A ma is szórakoztató, romantikus történet már első megjelenésekor hatalmas sikert aratott. Jósika Miklós írásával a magyar történelmi regény útját jelölte ki, és nagy hatással volt rá Walter Scott. Az Abafi, Jósika Miklós legismertebb történelmi regénye azonban ? ha Walter Scott műveinek mintájára készült is ? új világot teremtett a magyar prózában.

Az Abafi a 16. század végének Erdélyébe viszi magával az olvasókat. Ahogy a könyv fülszövegében írják: A rossz társaságba keveredett lovag úrfit egy fogadalma jó útra téríti. Rádöbben arra, mivel tartozik hazájának, és meg is tesz Erdélyért mindent, mind a közéletben, mind a csatamezőn. Derekasságáért el is nyeri három asszony és egy lány szerelmét. A törökellenes harcok és a lovagi párbajok hősének a szíve azonban Krisztierna fejedelemasszonyé? Hogyan áll helyt a szilárd jellemű, vitéz nemesifjú ebben a minden eddiginél veszélyesebb helyzetben? Hogyan sietnek segítségére szerelmei, ezek az áldozatos szívű, kitűnő teremtések? A regény meseszövése érdekes, tele számtalan titokzatos fordulattal.

5.

Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya

Kemény Zsigmondot, mint regényírót, legtöbbször Jókai Mórral szokták párhuzamba állítani, elsősorban azt mutatva be ezzel, miben különbözött a két, 1800-as évek közepén alkotó szerző: ?Jókai a romantikus, Kemény a realista; Jókai az optimista, Kemény a pesszimista; Jókai az áradó könnyedséggel alkotó, Kemény az örökös gyötrődő; Jókai az örök népszerű, Kemény mindig az elmélyült keveseké; Jókai a közönség kedvence és a kritikusok célpontja, Keményért lelkesednek a kritikusok, még azok is, akik nem értenek egyet eszméivel, de nagy közönsége sohase volt? ? olvasható a mek.oszk.hu oldalon.

A szerző ma is izgalmas regénye az Özvegy és leánya, amely az Abafihoz hasonlóan szintén a történelmi Er­dély­be repíti az olvasóit. Rá­kó­czi György fe­je­de­lem ko­rá­ba pillanthatunk be az olvasmányos, fordulatokban gazdag történet segítségével. Ahogy a fülszövegben olvashatjuk: A regény központi hőse özvegy Tarnóczyné, akiben a vallási fanatizmus párosul a birtokszerző szenvedéllyel. Szívtelensége, kegyetlensége, pusztító indulata valóságos szörnyeteggé növeszti. Gyűlölettől fűtött alakja a legnagyobb tragédiák végzetes hőseit idézi. Az eszközeiben nem válogatós Tarnóczyné ádáz harcot kezd a Mikes család birtokaiért, s emiatt boldogtalanná teszi leányát, Sárát is, aki Mikes János iránt gyulladt szerelemre. A démonivá lett özvegy embertelen szándékai végül önmaga ellen fordulnak. Meggyötört áldozatokon áttipró útja saját pusztulásához, s leánya öngyilkosságához vezet. Az ifjú szerelmesek alakja némileg elnagyoltabb és halványabb Tarnóczyné alakjához képest. A Kemény által végzetszerűnek érzett sors áldozatai mindketten. Mikes János tragikus vétsége, hogy öccse számára elrabolja Tarnóczy Sárát, akiben felismeri rég nem látott szerelmét, mégis lemond róla. Sára tragédiája, hogy úgy hiszi: Mikes János számára rabolják el. A regény bővelkedik a romantikus történetek váratlan fordulataiban: leányrablás, beteljesületlen szerelem, intrikák, párbaj, öngyilkosság, rendkívüli halál szerepel benne. A romantikus hagyományok azonban realista elemzőkészséggel párosulnak. A szerző kivételes lélekábrázoló készsége, a lelki motiválások erőssége ebben a művében is megmutatkozik. A szorongató végzetfilozófia végkicsengésében komorrá teszi ugyan, de kétségtelen művészi értékei a mai olvasót is fogva tartják.

Ha még többet szeretnél olvasni a korról, melyben a fenti regények íródtak, akkor kattints IDE!

Ha szeretnél még hasonló regényeket olvasni, akkor kattints IDE!

Összeállította: Wéber Anikó