A hazai olvasási szokásokat először több mint ötven évvel ezelőtt vizsgálták. Ha az akkori adatokat összevetjük a folyamatban lévő, Az én könyvtáram projekt keretében készült, 2017-es mérés eredményeivel, mi a legszembetűnőbb változás?
Az első hazai kutatást a témában Mándi Péter végezte 1964-ben. Az általa feltett kérdéseket a mostani mérés során is feltettük, hogy összehasonlítható adatokat kapjunk: mennyit és mit olvasnak az emberek, mire használják a könyvtárakat, mennyit néznek televíziót?
A legnagyobb változás az, hogy 1964 óta radikálisan lecsökkent a könyvolvasók száma, ugyanakkor új szövegfogyasztási szokások alakultak ki. A könyvolvasás kiegészült a digitális tartalomfogyasztással. Ez azt jelenti, hogy aki 50 évvel ezelőtt könyvet olvasott, az ma ? a digitális világnak köszönhetően ? a legkülönbözőbb formában olvas szövegeket, de a vizuális információk is jelen vannak a mindennapokban. Könyveket digitálisan is le lehet tölteni, de elenyésző számban érhetőek el a nyomtatottakhoz képest. A leglátványosabban a nyomtatott sajtó olvasása csökkent, hiszen a friss információk a hírportálokon hamarabb meg tudnak jelenni.
Kit tekinthetünk könyvolvasónak?
A kutatásunkban rendszeres könyvolvasónak azt tekintettük, aki évente 12 (átlagosan havonta egy) könyvet elolvas. A mérés szerint 1964-ben ez a lakosság 23 százaléka, 2000-ben 12 százaléka, 2017-ben pedig már csak hét százaléka volt. Nem olvasónak viszont az számít, aki egyetlen könyvet sem olvas el egy év alatt. Ez a szám 1964-ben 41 százalék volt, 2000-ben 52 százalék, 2017-ben pedig már csak 50 százalék. Az olvasás sok szociológiai, demográfiai tényező függvénye, így például a diplomások arányának növekedése magyarázatul szolgálhat arra, hogy a semmit nem olvasók száma sem nőtt a rendszeres olvasók számának növekedésével párhuzamosan.
Ma jellemzően a városi, fiatal, diplomás nők olvasnak a legtöbbet. Ez így volt 50 évvel ezelőtt is?
Így van: ez nem változott. Mi ezt az olvasó archetípusának nevezzük, aki jellemzően a szellemi foglalkozású, magasan iskolázott, fiatal nők közül kerül ki. A soha nem olvasók között a 60 év fölötti korosztály tagjai vannak a legnagyobb és a huszonévesek a legkisebb arányban. Iskolázottság szempontjából az emelhető ki, hogy a diplomás olvasók aránya három és félszeres a csak alapfokú végzettséggel rendelkezőkhöz képest.
Az internethasználat és az olvasás között van összefüggés?
Az látszik, hogy aki szinte folyamatosan online van, az kevesebb könyvet olvas. De az is, aki egyáltalán nem használ internetet. Érdekes, hogy a ?70-es, ?80-as években nagyjából ugyanez volt érvényes a televíziózásra. A különbség az, hogy a televízióval ellentétben az interneten a szöveges információk nagyobb arányban vannak jelen, ezért az olvasás és a szövegértés soha nem volt olyan fontos, mint most. A szövegértés és az információkeresés képessége egyre inkább felértékelődik.
Mit lehet elmondani a legnépszerűbb szerzőkről?
A kulturális kínálat jelentős bővülése miatt ma már sokkal kevesebb említéssel is be tud kerülni egy szerző a top 10-be. Jókait 1964-ben az olvasók 16,2 százaléka említette mint legutóbb olvasott szerzőt, akkor ő volt a legolvasottabb. Ehhez képest 2017-ben Danielle Steel 3,1 százalékkal volt a legnépszerűbb.
Az utóbbi évtizedben az olvasói ízlés nem változott jelentősen: a legkedveltebb szerzők között a tavalyi felmérésen is nagyjából ugyanazokat a neveket említették: Jókait, Mikszáthot, Danielle Steelt, Lőrinc L. Lászlót, Rejtő Jenőt. A klasszikusok ilyen magas arányú említése azzal is magyarázható, hogy aki ma már nem olvas, de korábbi olvasmányairól van emléke, azokat a szerzőket említi, akiket akár évtizedekkel korábban olvasott.
Milyen új kérdések szerepelnek a felmérésben?
A kérdőívek összeállításakor figyelembe vettük az elmúlt évek olvasási szokásokat vizsgáló felméréseinek kérdéseit, hogy kirajzolódhassanak a regisztrálható trendek. Bekerültek ugyanakkor új kérdések is, amelyek a könyvtárhasználati, információkeresési és médiahasználati szokásokat befolyásoló változásokat igyekeznek követni. Így például a tartalomfogyasztásra vonatkozó válaszokból kiderült: a lakosság mintegy ötödét kitevő könyvolvasók mellett nyomtatott sajtóterméket a válaszadók több mint 30 százaléka, elektronikus sajtót 18,5 százaléka, elektronikus könyveket pedig 3,6 százaléka ?fogyasztott? előző nap. Ma az emberek leggyakrabban e-maileket és rövid elektronikus szövegüzeneteket olvasnak. Közösségi oldalakat a lakosság 47,7 százaléka, e-maileket 37,5 százaléka, internetes portálokat 20,7 százaléka olvas naponta.
Újdonság a kutatásban az is, hogy most először óvodás korú gyerekeket is kérdeztünk, hogyan viszonyulnak az olvasáshoz. Ez látszólag paradoxon, de mi a mesehallgatást egyenértékűnek tekintettük az olvasással, vagyis a tartalomfogyasztás felé toltuk el a kutatást, nem kifejezetten a könyvolvasásra fókuszáltunk.
Nemzetközi összehasonlításban hogy állunk?
Az európai országokban általában északon és nyugaton többen olvasnak és többen járnak könyvtárba, mint délen és keleten. Általánosságban kijelenthető: ahol több az iskolázott ember, ott több az olvasó. Ez a kérdés a polgárosodás, a polgári társadalom fejlettségének mértékével is összefügg.
A kutatásból az derült ki, hogy legkevésbé a könyvtárban olvasnak ma az emberek. Még a buszon is többen olvasnak, mint ott.
Ez szerintem nem baj. Húsz évvel ezelőtt, amikor egyetemre jártam, az Országos Széchényi Könyvtár bejáratánál sorban álltunk a helyszámért, hogy bemehessünk. Ma jóval kevesebben ülnek az olvasótermekben, de a könyvtárhasználók száma nem csökkent. Napjainkban már nem feltétlenül az olvasni szeretők járnak a könyvtárba, hanem azok, akiknek információra van szükségük. Az interneten ugyanis nem érhető el minden: a szerzői jogi szabályozás a szerző halála után 70 évig védi a műveket. Ez alól két kivétel van, ha megvásárolták a szerzői jogokat, mint a Digitális Irodalmi Akadémia esetén, ahol 80 kortárs szerző művei érhetőek el, vagy ha a szerző ? vagy jogtalan felhasználó ? közzéteszi.
Mi az, ami segíti az olvasóvá nevelést?
A gyerekek olvasóvá válásában a rendszeres mesélés a legfontosabb. Azok a gyerekek, akiknek nem olvasnak, majdnem biztos, hogy nem válnak olvasó felnőtté.
Az olvasás ugyanakkor önmagában nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy jobban érvényesüljünk az életben. Mi a könyvtári területen összegyűjtjük a jó gyakorlatokat. Ezek lényege az, hogy élményszerűvé teszik az olvasást és a könyvtárhasználatot. A Könyvtári Intézet műhelye abban segíthet, hogy összegyűjti és szétsugározza a jó gyakorlatokat. Ilyen például a papírszínház, amely megszeretteti a történetmondást a gyerekekkel, élményszerűvé teszi az olvasást, az író-olvasó találkozók, a beszélgetés egy-egy műről. Ezek olyan élményt adhatnak, amelyek elindítják a gyermeket az olvasóvá válás útján. Az idei Családok éve kapcsán érdemes erre is felhívni a pedagógusok és a könyvtárosok figyelmet.
B. Á.
Fotó: pixabay.hu
-------------------------------------------------------
A 10?14 éves korosztály kedvencei:
1. Gárdonyi Géza: Egri csillagok
2. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
3. J. K. Rowling: Harry Potter
4. Jeff Kinneys: Egy ropi naplója
A 14?18 éves korosztály kedvencei:
1. J. K. Rowling: Harry Potter
2. Leiner Laura: A Szent Johanna gimi
3. Stephenie Meyer: Alkonyat
4. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
