Budapesten született 1953-ban. Gyerekkorában orvosi pályáról álmodott, de kamaszként már a színészet vonzotta. „Orvos akartam lenni, csak sajnos a gimnázium utolsó két évében csapnivalóan tanultam: csajok, sport és az imádott filmklubok. Gondoltam, akkor színész leszek, és orvosokat fogok játszani” – mondta később. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára azonban csak harmadszori próbálkozásra vették fel, előtte 1972–74 között az Egyetemi Színpad tagja volt. Ebben az időszakban már feltűnt a filmvásznon, játszott többek között a Kardos Ferenc rendezte emlékezetes Petőfi ’73-ban, Sára Sándor szatírájában, a Holnap lesz fácánban és Gyöngyössy Imre Szarvassá vált fiúk című megrázó erejű alkotásában.
1979-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát Horvai István és Kapás Dezső osztályában. Már itt főszerepet kapott a Horvai-féle legendássá vált Platonovban, amelyben Jakab Csaba, Bán János, Frajt Edit, Kovács Krisztina és Görbe Nóra voltak színésztársai. Friss diplomásként a Nemzeti Színház társulatához szerződött, 1982-ben pedig a budapesti Katona József Színház alapító tagjai között volt. Egyik legnagyobb sikere is ehhez a színházhoz fűződik: itt mutatták be először Raymond Queneau Stílusgyakorlat című abszurdját, amelyben Bán János és Gáspár Sándor társaságában játszott. A darab több mint 600 előadást élt meg: hét évig a Katona műsorán, majd hét év szünet után, 1994-től a Komédium Színházban láthatta a közönség.
Dörner a Katonából egy évadra a Radnóti Miklós Színházhoz szerződött, majd 1989-ben szabadúszó lett. Azóta fellépett a veszprémi Petőfi Színházban, a Várszínházban, a tatabányai Jászai Mari Színházban, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban, valamint a Magyar Színházban. Tehetségét több tucat klasszikus és mai darabban bizonyította, szerepelt például a Csíksomlyói magyar passió, a Képzelt beteg, az Orfeusz az alvilágban, a Beszélő köntös, A revizor, A fösvény, illetve A nevető ember című előadásokban.
Színpadi alakításai mellett számos filmben is szerepet vállalt (Rosszemberek; Uramisten; István, a király; Könnyű testi sértés; Honfoglalás; Üvegtigris), és gyakran szinkronizál is – Bruce Willis, Mel Gibson, Eddie Murphy és Michael Douglas mellett Boleslav Polívka cseh és Jerzy Radziwilowicz lengyel színész magyar hangjaként is hallhatjuk.
Fiatal kora óta zenél, a Nyitvatermők zenekar tagja volt Pataki Istvánnal és Sipos Andrással együtt, továbbá zenét szerzett Čapek A végzetes szerelem játéka és Brecht Baal című színműveinek előadásaihoz. Emellett pódiumon és verslemezeken egyaránt átéléssel tolmácsolja a magyar irodalom legnagyobb verseit.
Dörner György 2012 februárjától az Újszínház igazgatója, tisztségében 2017-ben és 2021-ben is megerősítették. Az általa vezetett színházban a magyar drámairodalom klasszikusai mellett kortárs magyar írók műveit is láthatja a közönség. Az ő kezdeményezésére jött létre 2014-ben hagyományteremtő szándékkal a Keresztény Színházi Fesztivál, ahol az előadásokon kívül koncertek, szakmai beszélgetések, kiállítások is várják az érdeklődőket.
Munkásságát számos rangos díjjal ismerték el: a Stílusgyakorlatokban nyújtott alakításáért Bán Jánossal és Gáspár Sándorral együtt 1983-ban megkapta a Színikritikusok Díját. 1999-től érdemes, 2017-től kiváló művész, 2020-ban Madách-díjban részesült. Ugyanebben az évben Kossuth-díjjal jutalmazták „Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során nyújtott kimagasló színvonalú, emlékezetes színpadi, játék- és tévéfilmes, illetve szinkronszínészi alakításai, valamint a magyar szerzők műveinek bemutatását küldetésének tekintő, értékteremtő színházigazgatói munkája elismeréseként”. 2021-ben Széchenyi-örökség Okmányt kapott.
Dörner György az Újszínházban jelenleg két előadásban szerepel: Az élet kapujában Bakócz Tamást, az Országjáró Mátyás királyban pedig a címszereplőt alakítja.
Nyitóképen Dörner György Kossuth-díjas színművész otthonában, Leányfalun 2020. szeptember 29-én. Fotó: MTI / Cseke Csilla
