A babiloni ékírással vésett táblán III. Sulmánu-asarídu asszír király jelképe is szerepel, aki Kr. e. 858 és 823 között uralkodott a mai Észak-Irak területén. Az olasz hatóságok a múlt héten olaszországi látogatásán Bolognában járt Abdullatif Rasíd iraki elnöknek adták át a műkincset. Az elnök vasárnap a bagdadi elnöki palotában tartott ünnepségen mondott köszönetet a lelet visszaszolgáltatásáért. A táblát egyúttal hivatalosan átadta az iraki nemzeti múzeumnak.
A kőtábla felfedezésének körülményei tisztázatlanok – mondta el Ahmed Fakkak al-Badrani iraki kulturális miniszter, aki szerint feltehetően a nyolcvanas években a moszuli gát építése közben, egy ásatáson kerülhetett elő a műkincs. A tábla az 1980-as években került Olaszországba, ahol a rendőrség lefoglalta – idézte fel a bagdadi régészeti és örökségvédelmi tanács igazgatója.
A mai Irak területén volt a sumér, akkád, babiloni és asszír civilizáció bölcsője, ahol az első városok épültek, és kialakult az írásbeliség. Az iraki háború alatt az országból számtalan régiség tűnt el, a fosztogatók rengeteg régészeti emléket csempésztek külföldre. Mint az iraki elnök vasárnap hangsúlyozta: továbbra is azon dolgoznak, hogy ezek a történelmi műkincsek visszakerüljenek az országba.
A műkincsek visszaszolgáltatása jelenleg forró téma.
Néhány napja Németország visszaadott Kolumbiának két olyan maszkot, amelyet kolumbiai őslakosok készítettek. A maszkok egy berlini múzeum gyűjteményébe kerültek, és azóta ott őrizték őket. 2022 őszén jelentette be a stuttgarti Linden Museum, hogy a gyűjteményeikből visszaadják Nigériának a benini palotából zsákmányolt régiségeket. Az egykori afrikai Benini Királyságból származó, benini bronzoknak nevezett műkincsgyűjtemény számos darabja olyan sárgarézből készült, amelyet több ezer kilométerrel arrébb, a német Rajna-vidéken, Köln és Aachen között bányásztak – állapította meg egy nemrég publikált tanulmány. A műkincsek közül néhány hosszú távú kölcsönként az európai múzeumokban marad, hogy továbbra is képviselni tudják a nyugat-afrikai ország történelmét és kultúráját.
A Vatikán visszaadja Görögországnak az athéni Parthenón frízéből származó, birtokában lévő darabokat, és 2021 elején döntöttek úgy, hogy Olaszország visszaadja Görögországnak a Parthenónt díszítő fríz egy darabját, egy istennőlábat, amelyet Szicíliában, a palermói Antonio Salinas Régészeti Múzeumban őriztek. Athén ezzel szemben már évtizedek óta követeli a British Museumtól a fríz szobrainak visszajuttatását, a végleges átadásért cserébe felajánlotta, hogy más ógörög történelmi-kulturális műkincseket ad kölcsön a British Museumnak. London azonban a kezdetektől fogva kizárta annak lehetőségét, hogy véglegesen lemondjon a Parthenón frízének darabjairól: az intézmény szerint a márványszobrokhoz jogszerűen jutottak hozzá, az Egyesült Királyság törvénye pedig nem engedélyezi a gyűjtemény megbontását.
Az Olaszország által visszaadott 2800 éves iraki kőtábla. Fotó: Murtaja Lateef / AFP
