Az egykori afrikai Benini Királyságból származó, benini bronzoknak nevezett műkincsgyűjtemény számos darabja olyan sárgarézből készült, amelyet több ezer kilométerrel arrébb, a német Rajna-vidéken, Köln és Aachen között bányásztak – állapította meg egy most publikált tanulmány.

Benini bronzoknak azt a több ezer műkincsből álló kollekciót nevezik, amely az egykori Benini Királyságban, a mai nigériai Edo államban álló királyi palotából származik. A brit gyarmati hadsereg 1897-ben rohanta le Benin székhelyét, felgyújtották a királyi palotát, és több ezernyi bronzból készült és más műtárgyat vittek magukkal Londonba, hogy eladásukból fedezzék a katonai művelet költségeit. Ezeket a bronz műkincseket nevezik ma benini bronzoknak. A műkincsek a világ különböző műgyűjteményeibe, múzeumaiba kerültek.

A Cambridge-i Egyetem 116 műtárgya eddig az intézmény Régészeti és Antropológiai Múzeumának gyűjteményében szerepelt. Az egyetem felidézte, hogy 2017-ben vendégül látta a Benini Párbeszéd Csoportot, és küldöttei Beninben is látogatást tettek, mielőtt 2022 januárjában megkapták volna a Nigériai Múzeumok és Emlékművek Országos Bizottságának hivatalos igényét a műkincsek hazatelepítéséről. Ezt követően döntöttek az egyetem fenntartói a benini bronzok átadásáról. Szintén 2022 őszén jelentette be a stuttgarti Linden Museum, valamint a Rhode Island-i School of Design Museum, hogy a gyűjteményeikből visszaadják Nigériának a benini palotából zsákmányolt régiségeket.

A  műkincsek közül néhány hosszú távú kölcsönként az európai múzeumokban marad, hogy továbbra is képviselni tudják a nyugat-afrikai ország történelmét és kultúráját.

2022 novemberében elkészült egy digitális katalógus, a Digital Benin, a benini bronztárgyak első átfogó adatbázisa. A katalógus létrehozása felgyorsíthatja az ősi afrikai műtárgyak hazatelepítését a világ gyűjteményeiből.

A PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy

a felbecsülhetetlen értékű műalkotások számos darabja a Németország nyugati részéből származó sárgaréz manillák (karkötők) beolvasztásával készült.

A manillákat a 15. századtól kezdve egész Nyugat-Afrikában fizetőeszközként használták, például a rabszolgákért fizettek velük. Sok ilyen karkötőt találtak olyan elsüllyedt hajóroncsokon, amelyeken rabszolgákat szállítottak. A kutatók az Atlanti-óceán mélyén talált öt hajóroncsról előkerült 67 manillát vizsgáltak meg. Mint kiderült, a manillák a 16–19. századból származtak.

A Tobias Skowronek német tudós által vezetett kutatás a manillák ólomizotópjainak vizsgálata alapján állapította meg, hogy Németországból származott az anyaguk. A benini bronzok az elnevezésük ellenére többségükben sárgarézből készültek. Anyaguk főként rezet és cinket, továbbá kisebb mennyiségben ólmot, ónt és más elemeket is tartalmaz. A kutatók azzal már tisztában voltak, hogy a bronzokhoz a manillák anyagát használták fel, de az csak most igazolódott, hogy a karkötők nagy része a Köln környékén bányászott sárgarézből készült.

Nyitókép: a benini bronzok egyike, egy térdeplő nőt ábrázoló áldozati edény, amely Hamburgból kerül vissza Nigériába. Fotó: Markus Scholz / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP