5000 éves, ember alkotta kőhalmokat vizsgál a Bajor Búvárrégészeti Társaság a Németország, Ausztria és Svájc határán található Bodeni-tóban. Az építményekre a svájci Stonehenge-ként hivatkoznak – ismertette a National Geographic.
Egy svájci régészeti vizsgálat korábban már megállípította, hogy a kövek a jégkorszak utáni lerakódásokat követően kerültek a területre, azaz nem gleccsertörmelékek. A több mint 200 kőhalmot tehát emberek készítették. A National Geographic híre alapján ehhez körülbelül 80 ezer tonna kőzetre lehetett szükség, ami Európa egyik legnagyobb őskori építményévé teszi a műemlékegyüttest.
A halmok pontos rendeltetését egyelőre nem sikerült biztosan kideríteni, a kérdéssel foglalkozó, műszaki szakemberekből és búvárrégészekből álló csapat vezetője, Tobias Pflederer szerint azonban egy tóparti halottkultuszhoz kapcsolódhatnak a struktúrák. A véleménnyel több svájci kutató egyetért. „Elképzelhető, hogy a tóparton mesterséges szigetekként a vízből kiemelkedő platformok álltak, amelyeken rituális tevékenységeket végeztek egy temetkezési szertartás keretében. A szárazföldről a vízre való átmenet a rituálé központi eleme lehetett” – mondta Urs Leuzinger, a thurgaui régészeti hivatal munkatársa.
Fotó: Thurgaui Régészeti Hivatal
