Igaz történetek, amelyek a gyönyörű és lenyűgöző vagy éppen a kegyetlen és hátborzongató valóságot mutatják be. A Verzió idén immár 20. alkalommal hív különleges utazásra, hogy a filmes történeteken keresztül közelebb kerüljünk a világunkban folyamatosan végbemenő változásokhoz. A magyar versenyprogramban idén hét friss alkotás lesz látható, összesen pedig több mint 80 filmet lehet megtekinteni 5 versenykategóriában és 7 szekcióban.
A fesztivál nyitófilmje a Nem tűnünk el Alisa Kovalenko rendezésében, amely először az idei Berlini Filmfesztiválon mutatkozott be és a Generation szekcióban Ezüst medve díjra jelölték. A Donyec-medencében egy csapat fiatal a felnőttkor küszöbére ér, és a világ meghódításáról álmodozik. Lázadnak, aknamezőn sétálnak és napoznak a közeli tó partján. Adódik egy lehetőség, hogy hosszú útra induljanak, egészen Nepálig. Megvalósul vajon az álmuk, hogy meghódítsák a világot?
A forradalom öt évszaka című film rendezője illegalitásba vonult, hogy dokumentálja a szíriai forradalmat, és különböző álneveket használt: Damaszkuszban Linának hívják, míg Homszban Maya néven haditudósító, Aleppóban pedig Lama néven ismerik. Lina kicsempészett videókon örökíti meg saját és barátai gondolatait és emlékeit, amint egyre jobban elmerülnek a szabadságért folytatott harcban. A film egy egész évtizeden és a történelmi erők különböző változásain átívelő történet. Az alkotás az idei Sundance Filmfesztivál nagydíjának jelöltje volt.
Ibrahim Nash’at filmje, a Hollywoodgate egy szintén igazán vakmerő mozi: a film a tálibokat követi egy éven át Afganisztánban, miközben azok kisajátítanak egy, az amerikaiak által hátrahagyott fegyverraktárat, és fundamentalista milíciából nehézfegyverzetű katonai rezsimmé alakulnak.
A magyar filmek között versenyez a Szabadító, Hajnal Gergely dokumentumfilmje. Főhőse Attila, akit 18 alkalommal ítélt el a bíróság, több mint hat évet töltött börtönben. Mire utoljára szabadult, eldöntötte, leteszi a drogokat, felhagy a bűnözéssel. Most a legfontosabb kérdés az életében, hogy szerzetes legyen vagy családot alapítson? Eközben kitanulja az asztalos szakmát, és belecsöppen a hétköznapi élet gondjaiba. Visszacsúszik-e? Szabadidejében veszélyeztetett fiataloknak és a börtönben lévőknek mondja el, lehetséges új életet kezdeni. Hiszi, hogy élete egyre jobban kiteljesedhet, ha megteszi azt, ami rajta múlik.
Ugyanitt vetítik az Aki még lehetek című filmet. Ez egy rendkívüli anyáról szól, aki mindent túlélt, hogy a gyerekeivel legyen. Vikit gyerekkora óta bántalmazták, de élete örökre megváltozott, amikor 18 évesen emberkereskedőknek eladták, és csak sok év prostitúció után tudott elmenekülni. Új életet kezdett, férjhez ment, négy gyereke lett, de élete igazi nagy küzdelmei csak most kezdődtek. Lőrinczy Lia rövid dokumentumfilmje az ő vallomása arról, milyen nehézségekkel szembesült, amikor különleges túlélőként úgy döntött, nem marad többé csendben.
A Nemzetközi versenyben szerepel az Anyaföld című megrázó alkotás. Az egyre elégedetlenebb belorusz lakosság számára a hadseregben zajló bántalmazás, kínzások és gyilkosságok jelentik a lobbanáspontot. A dedovscsina egy államilag irányított beavatási szertartás a hadseregben, amely a rettegés és korlátozás ugyanazon mechanizmusait alkalmazza, mint maga az állam a lakosság elnyomására.
Az Antropocén szekcióban látható A Föld éneke, ahol Norvégia hegyvidéke nyújtja a díszletet egy varázslatos utazáshoz. A lírai filmben Margreth Olin filmrendező idős szüleivel indul el a végtelen vadonba, és bemutatja, hogyan rezonál egymással a környezet és az ember belső léte.
A Megszólal a mélység című film ugyanitt a mélytengeri bányászat egyelőre még szinte ismeretlen következményeiről szól. Jason Momoa narrációjával a film geopolitikai, tudományos és vállalati szempontokból világít rá az óceán mélye és a földi élet fennmaradása közötti létfontosságú kapcsolatra.
A Munka szekcióban láthatjuk az Aranyfonált Nishtha Jain rendezésében. A csodálatosan komponált képek a bengáli jutagyártás utolsó perceit örökítik meg, amely szinte semmit sem változott az ipari forradalom óta. Ősrégi szövőgépek, százéves szövőmalmok, havi 250 amerikai dollárnak megfelelő minimálbér és egy fénykor lecsengése.
A Verzió keretében teret kapnak a filmes műfajok határterületen mozgó alkotások is. Ilyen a Vektor VR szekció, melynek alkotásai olyan élethelyzeteket mutatnak be, amelyek a VR médiumán keresztül még ereőteljesebben hatnak. A beválogatott produkciók bemutatják környezetünk változásának hosszútávú hatásait és az erőszak mechanizmusait vizsgálják – utóbbit annak láthatatlan kibontakozásában és az egyénre gyakorolt hatásait bemutatva, a nézőre hagyva az értelmezés felelősségét.
A szakmai programok között idén is lesz Young Critics filmkritikus workshop, valamint DocLab történetfejlesztő és vágó workshop. Ingyenes programokkal is jelentkezik a fesztivál: a Verzió Specials szekció, a Budapesti város/arc/képek filmjei és Peter Nestler rendező retrospektív vetítései ingyenesen lesznek megtekinthetők, a programokra regisztráció szükséges.
Budapesten november 22–29. között lehet megnézni a filmeket a Toldi és a Corvin Moziban, míg vidéken Szegeden, Szombathelyen, Debrecenben, Kecskeméten, Miskolcon és Pécsett vetítenek válogatásokat a filmekből. A fesztivál online filmtára, a Verziótéka november 30. és december 10. között várja azokat, akik online szeretnének csatlakozni a 20. Verzióhoz.
Részletes program itt olvasható.
