1925k_park_etteremmel_1
1925. A Gellért a Park étteremmel

Saly Noémi a vezetés során részletesen megismertetett minket a Gellért Szálló és Gyógyfürdő történetével a kezdetektől napjainkig. Szó esett a szálloda építéséről, az ott zajló vendéglátásról, a háborús idők alatti működésről, a fürdőéletről és a szálló híres orvosairól is.

A háttér felfestése jóval több történeti ismertetésnél: a tárlatvezető egyedülálló mesélőerejével még a legszárazabb történelmi eseményt is képes olyan színessé, érzékletessé tenni, hogy a hallgatóság egy pillanat alatt visszarepül az időben, és szinte átéli a régvolt eseményeket.

1866_barlanglakasok_Vasujs636p_KeletiG_1
1866

 

Az 1100-as évekig megyünk vissza az időben, a források ugyanis ekkor említik először a Gellért helyszínét. Ekkoriban még ez a terület kívül esett a városon, ezért nem meglepő, hogy a feltörő forrásoknál leprakórház üzemelt, hiszen itt a betegek senkit sem zavartak.

A törökök hévfürdőt építettek, a Szüzek fürdőjét, majd a XVII. századtól a fürdőiszapról Sárosfürdőnek nevezték az épületet, ahol ?a két város megvetésre méltó hetérái? gyűltek össze. Az épületet a Szabadság híd építése során bontották le, mert a hídfőnek útjában állt, ezt követően pedig a tulajdonjog ide-oda vándorolt, míg végül a főváros kezébe került.

 

1918_letorlo_BTM_31161.2.tif_masolata_1
1918

Bárczy István főpolgármester volt az első, aki világvárosi fürdőközpontot kívánt létesíteni a helyszínen. 1905-ben kiírták a pályázatot, megkezdődött a területek kisajátítása, majd a két legjobbnak ítélt pályamunka tervezői, Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr, valamint Sterk Izidor egy asztalhoz ült és közösen alkották meg a végleges tervet. A 176 szobás épületet 1911-ben kezdték el építeni.

Az első világháború lelassította a folyamatot, de 1918-ban átadják a Gellértet. A kiállításon láthatók az építkezésről készült fotók is.

 

1927_1epitkezes_medence_VF_35758_1

Saly Noémi utánajárt annak is, hogy ki volt a forrásokban sokat emlegetett Bánlaky Géza: unokáitól tudta meg, hogy építész volt, és a Gellért teljes kivitelezésével bízták meg. A kiállításban a családi relikviák is helyet kaptak, köztük egy emlékplakett, amelyet Bánlaky az építés tíz küzdelmes évének emlékére kapott kollégái aláírásaival.

 

Az egyik tablóról megismerjük a statisztikákat, azt, hogy miből mennyit használtak fel az építés során, vagy hogy hány méteresek voltak a csatornák és a vezetékek. A Gellért valóban korszerű volt: minden szobában volt városi telefon, a személyzet egy belső hálózaton kommunikált, valamint mindenhol találhattunk cselédhívó csengőt is, amely a megszokottal ellentétben nem hanggal, hanem fénnyel jelzett az alkalmazottaknak.

1918_furdo_elocsarnok2_1
A fürdő előcsarnoka 1918-ban

A cselédhívóból a kiállításban is látunk egy példányt, sőt a kurátornak sikerült korhű enteriőrt is létrehoznia az eredeti bútorokkal. A késő szecessziós épületben különösnek hathatott a neobarokk berendezés, de valószínűleg a kor ízlésének ez felelt meg leginkább.

gellert_enterior

Szó esett arról is, hogy az átadást követően igen sokan ?lakták? a Gellértet: itt dőzsöltek a bevonuló románok, majd Horthy is ?elfoglalta? a szállót. Erről az időszakról is láthatunk korabeli fotókat. A megszokott szállodai élet csak 1920 áprilisa után indult meg.

Gellert_1929
1929. Gellért Szálló, a Nemzetközi orvostörténeti kongresszus résztvevőinek rendezett bankett. Bal szélen Dréhr Imre népjóléti államtitkár, jobbról a második Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter

 

1927-ig Frenreisz István bérelte a kávéházat és az éttermet, tőle nagy botrány után Gundel Károly vette át a bérleti jogot, aki felvirágoztatta a Gellért vendéglátását. Sok legenda fűződik a nevéhez, az egyik, hogy 500 vendégnek készített és szolgált fel egyszerre libamájszuflét.

Gellert_1

 

Gyönyörű és különleges használati tárgyak, ezüstök és menülapok mesélnek a Gellértben zajló vendéglátásról. A tárgyak közül kiemelkedik az a sárkányos pezsgőhűtő, amelyet még most is használnak: szilveszterkor ebből húzzák a tombolát. Ezek a tárgyak egyébként egy gondnoknak köszönhetően maradtak meg, aki 1944-ben előrelátó módon befalazta őket.

 

A háború alatt egy légitámadás során az étterem ablakai berobbantak, a szilánkok megölték az étteremben ülő német katonákat. Később a német tüzérség állított fel főhadiszállást a Gellértben, ezért az oroszok szitává lőtték az épületet. Csak a Duna felőli front maradt épen, a háború után az itteni ötven szobával nyitott újra a szálló.

gellert-hotel-es-gyogyfurdo

A kiállítás mesél a gyógyfürdő megalakulásáról is. Látható a kétezres években restaurált különleges Zsolnay-váza, amelyből több is volt a fürdőben. Megtudtuk, hogy Bánlaky kezdeményezésére a korábbi teniszpályákat beáldozva nyílt meg 1939-ben a hullámfürdő, amelynek gépe ma is üzemképes. Ezután készült el a fedett pezsgőfürdő a korábbi télikert helyén, ahol az ország első minigolfpályája volt.

 

1940k_hullamfurdo4_R

 

A kijáratnál megszemlélhettünk két vendégkönyvet. Az egyikbe maga Teller Ede írt bejegyzést 1991-ben.

Kocsis Katica