Palágyi Ildikó neve 2018-ban, Salt című angol nyelvű nagylemezének megjelenésekor tűnt fel a hazai zenei palettán, ekkor még az Indigó művésznevet is használta. Az album elkészítését klasszikus és jazzénekesi tanulmányok előzték meg a Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnáziumban és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, majd a zenei diplomák mellett gyógypedagógusi, illetve zene- és meseterapeuta-végzettséget is szerzett.
Légtérkép, Indigó nélkül
„Az első lemezemet énekesi és dalszerzői bemutatkozásként éltem meg, olyan volt, mint egy zenei névjegykártya” – eleveníti fel a kezdeteket Palágyi Ildikó, aki a második albumától már magyar nyelvű szerzeményekkel jelentkezett. Az új korszak első dala a Pillangó volt 2022-ben, amelyet még angolul kezdett írni, de már magyarul fejezett be. „Dalszövegíróként úgy éreztem, az anyanyelvemen sokkal árnyaltabban, kifejezőbben tudok fogalmazni, a dalaim többrétegű tartalommal szolgálhatnak. Ezt pedig nagyon fontosnak tartom, még akkor is, ha a magyar nyelv sajátságos ritmikája zeneszerzőként bizonyos korlátokat jelent” – indokolja döntését az énekesnő, aki az angol szövegekkel szinte egy időben az Indigó művésznevet is elhagyta.
Második lemezét, a 2023-as Körbeért már egy sokkal személyesebb anyagnak érzi, míg az idén nyáron bemutatott Légtérképet komplexebbnek és sokszínűbbnek tartja elődeinél.
„Leginkább az art pophoz lehetne besorolni, de jazzes attitűddel, improvizációval, könnyűzenei és akusztikus elemekkel,
sőt áttételesen a klasszikus zenei gyökereim is megjelennek benne. Azt hiszem, most a korábbiaknál is jobban el tudtam engedni a műfaji korlátokat, a lemez pedig az egész eddigi zenei utam lenyomatát tükrözi” – fejti ki a Hangfoglaló Program 2024-es támogatottjai közé is bekerült dalszerző. Az album különlegessége a Ne hagyj itt című Bartók-átdolgozás, amelynek videóklipjét jelölték az idei Magyar Klipszemlére, a legjobb animáció kategóriában.
Az esti mesétől a meseterápiáig
Palágyi Ildikó életének a másik fontos pillére a mese, hiszen amellett, hogy énekel és dalokat szerez, illetve a Zeneakadémia, a PEMA és az ELTE oktatója, zene- és meseterápiás szakemberként is tevékenykedik. „Egy felvidéki kisvárosban, Királyhelmecen nőttem fel. A családunkban nagy hagyománya van a magyar nyelv szeretetének. Nagyapám költő volt, a bátyám nyelvészettel foglalkozik, emellett több könyv szerzője. Szerencsés vagyok, mert minden este meséltek nekem, amikor kisgyerek voltam. Sokáig, mint a legtöbben, én is azt gondoltam, hogy a mese nem több, mint egy csodálatos, gyerekeknek szóló műfaj, amelybe a felolvasás idejére felnőttként is jó dolog belehelyezkedni. Aztán megtudtam, hogy egykor a tudás átadásának eszköze volt, és
a régmúlt kultúrákban akkor tekintettek felnőttnek egy fiatalt, ha már érettnek találták arra, hogy a mesemondó alkalmakon részt vegyen”
– tudjuk meg az énekesnőtől, akit annyira magukkal ragadtak a mesék, hogy 2016-ban beiratkozott Boldizsár Ildikó meseterápiás képzésére, ahol később metamorphoses meseterapeuta végzettséget szerzett. „A metamorphoses meseterápiás módszer nagyon sok helyen alkalmazható, gyerekeknél és felnőtteknél, csoportban és egyénileg egyaránt. Minden élethelyzetnek megvan a mesebeli párja, ezért mindig a terápiás célnak megfelelően választjuk ki a leginkább megfelelőt. Fontos viszont megjegyezni, hogy nem önmagában a mese gyógyít, hanem a mesével való kapcsolat és az a világkép és gondolkodásmód, amelyet a mese közvetít. Meseterapeutaként ennek a kapcsolatnak az elmélyítésében segítjük a klienseket” – világít rá az énekesnő.
A csodakert, ahol a zenész találkozik a mesélővel
Aztán az addig párhuzamosan futó tevékenységek egy különös összművészeti produkcióban, A csodakertben találkoztak, amelyet október 22-én a Magyar Zene Házában mutat be a közönségnek Palágyi Ildikó négy zenésztársával, valamint a Kossuth-díjas Cakó Ferenccel, aki élő homokanimációval illusztrálja a történetet. A maga nemében egyedülálló előadás megszületéséhez azonban hosszú út vezetett.
Palágyi Ildikóban már a meseterápiás képzés elején megfogalmazódott egy olyan, elsősorban felnőtteknek szóló előadás koncepciója, amely az élőszavas mesemondás mellett zenei improvizációkból és szöveg nélküli dalszerkezeti elemekből épül fel, aztán öt évvel ezelőtt tartottak is egy ilyen mesés-improvizációs koncertet, de az egész estés meseprojekt megvalósítását akkor a kislánya születése miatt el kellett napolnia. Tavaly a Magyar Zene Háza Játsszunk zenét című showcase-felhívása élesztette fel benne ismét az ötletet, majd novemberben színpadra is állították A csodakert első, rövidebb verzióját. Az előadás egy kazah népmesére épül, amelyben olyan egyetemes témákról esik szó, mint az ember belső szabadsága, a klímatudatosság, a generációkat összekötő kapocs, illetve a természet és az embertársaink iránti tisztelet.
Mindez talán aktuálisabb, mint valaha, és még inkább valós idejű térbe kerül a mai művészeti ágakkal való ötvözése folytán.
„A csodakert újabb, egész estés változatán dolgozva azon töprengtünk, mi lehetne az a vizuális forma, amely egy újabb dimenziót ad a produkciónak, de nincsen minden részletében kidolgozva, mint egy videóklip, hanem meghagyja a hallgatók számára a belső képteremtés lehetőséget. Ekkor dobta be egyik zenésztársunk a homokanimáció ötletét, ami – a jazzhez és a mesemondáshoz hasonlóan – szintén a pillanat művészete, az illékonyságával pedig olyan varázslatos világot képes teremteni, amely mindenki számára személyre szabottan értelmezhető, továbbgondolható” – meséli Palágyi Ildikó, akitől azt is megtudjuk, hogy a feladatra az élő homokanimációs előadás technikáját a világon elsőként alkalmazó Cakó Ferenc grafikusművészt, animációsfilm-rendezőt kérték fel, aki a zenére és a mesében elhangzottakra reflektálva úgy mutatja majd be a történet szereplőit és helyszíneit, ahogy azok a saját fantáziájában megjelennek.
„És ne feledkezzünk meg a zenésztársaimról – Gyémánt Bálint gitárosról, Oláh Krisztián zongoristáról, Bögöthy Ádám bőgősről és Szabó Dániel Ferenc dobosról – sem, akik mindannyian a hangszerük mesterei. Ezzel együtt tartózkodnak mindennemű öncélú virtuozitástól, és nagy alázattal állítják saját képességeiket az előadás szolgálatába” – zárja szavait az énekesnő, hozzátéve, hogy A csodakertet novemberben stúdióban is rögzítik, és 2025 végén, 2026 elején lemezen is szeretnék megjelentetni.
