„Ha az Arcus Temporumon idén, a kert évében belépünk a monostorba, akkor valahol az idők végezetén találjuk magunkat, ahol Isten, ember, természet és kert kiengesztelődik egymással. A kertévad arra is felhívja a figyelmet, hogy mennyire törékeny ez a világ, mert veszélyeztetettek az emberi kapcsolatok, a környezetünk és a kultúra is. Az Arcus Pannonhalmán idén mégis reményt akar adni, hogy lehetséges a harmóniát pont a párbeszéden keresztül megtalálni” – fogalmazott Dejcsics Konrád atya, a fesztivál igazgatója.
A vendégek Hortobágyi T. Cirill főapát és Saly Noémi helytörténész vezetésével a bazilikát, a Kerengő-kertet és az arborétumot fedezhetik fel, míg Konrád atya és Kiss Zsolt, a Szent Márton-bazilika karnagya a főapátság orgona- és képzőművészeti gyűjteményében kalauzolja majd őket. Szilveszter atyával és Palotai Gabriella pszichiáterrel csendmeditáción vehetnek részt a templomban és a Kerengő-kertben. Gyógyító illatokról is lesz előadás, és labirintusjáráson is részt vehetünk. A fesztiválnak idén is a szerzetesközösség imádságos napirendje adja a keretét. A zsolozsmákba a fesztivál résztvevői, a művészek és a közönség is bekapcsolódhatnak.
Kivételes klasszikus zenei program
A fesztivál idén is egy kortárs és egy klasszikus zeneszerzőt állít egymás mellé. A művészeti vezetők, Simon Izabella és férje, Várjon Dénes zongoraművészek Felix Mendelssohn-Bartholdy és Jörg Widmann műveiből állították össze az Arcus öt hangversenyének műsorát.
A művész házaspár mindig arra törekszik, hogy a meghívott zenészek a világ legkeresettebb művészei legyenek, és erős személyes szálakkal kapcsolódjanak hozzájuk. Így esett a választásuk Jörg Widmannra, aki napjainkban az egyik legtöbbet játszott komponista. „Nagyon kedves barátunk és reneszánsz személyiség, aki sokféle területen mozog a zenén belül. Csodálatos szerző, klarinét- és zongoraművész, valamint karmester, aki minden »szerepében« jelen lesz a fesztiválon. A másik komponistánk Felix Mendelssohn-Bartholdy, akiről Robert Schumann azt mondta, hogy a romantika Mozartja volt. Annyira tiszta lelkületű a zenéje, hogy úgy érezzük, Pannonhalmán még direktebben szólhat az emberekhez” – mondta Izabella.
Jörg Widmann mellett a kortárs zenei világ egyik legkeresettebb és legsokoldalúbb művésze, Nicolas Altstaedt is jelen lesz a fesztiválon. A csellóművész szólistaként, karmesterként és művészeti vezetőként világszerte a régizenétől a kortárs zenéig terjedő repertoárral lép fel. Az Európa legjobb zenészeiből álló Chamber Orchestra of Europe közreműködése a hangversenyeken igazi kuriózumnak ígérkezik, hiszen ezt a kamarazenekart Magyarországon csak ritkán hallhatja a közönség. Mellettük a gyönyörű hangú szoprán, Csővári Csilla és számos fiatal tehetség, Langer Ágnes és Osztrosits Éva hegedűművészek, valamint Karasszon Eszter csellista is fel fog lépni.
„Lesz egy újdonság a fesztivál életében. A mendelssohni Szent Iván-éji hangulatból kiindulva úgy éreztük, hogy szép lenne, ha a koncertek sorába egy éjszakai hangversenyt is beillesztenénk. Fontos számunkra a csend hangja, amely az éjszakában még sokkal hangosabban tud szólni, és a Boldogasszony-kápolnában ez a szombati koncert igazán megszólíthatja az emberek lelkét” – mondták a művészeti vezetők. A Pannonhalmi Főapátság és az Arcus Temporum hívószava idén a kert, amelyre a zenei és egyéb programok is reflektálnak.
Az irodalmi díszvendég: Rakovszky Zsuzsa
„Azt hiszem, van valami közös abban a késztetésben, ami a kertészkedésre, és abban, ami írásra vagy festésre ösztönöz” – fogalmazott Rakovszky Zsuzsa, az Arcus irodalmi díszvendége. A Kossuth-díjas költő, író, műfordító hozzátette: „Mindegy, hogy az íráson, festésen, zenén vagy kertészkedésen keresztül, de az a lényeg, hogy kapcsolatban legyünk valami magasabbal, hogy részesei, méghozzá tevékeny részesei legyünk valami magunknál nagyobbnak.” A fesztiválon, a vele folytatott beszélgetés során erről a kapcsolódásról is vall majd az író.
Rakovszky Zsuzsát és munkásságát nemcsak e beszélgetés révén ismerheti meg mélyebben a közönség, hanem a műveiből összeállított felolvasószínházi előadáson is, Pál András és Takács Katalin tolmácsolásában. „Aki a főapátságba látogat, magával ragadja a hely szelleme, elfogadó légköre. Pannonhalmán mindenki kicsit jobb embernek érezheti magát. Jó itt lenni, koncertet hallgatni. Örülök, hogy az Arcus Temporum fesztiválon felléphetek” – mondta Takács Katalin.
Képzőművészet és színház a kert jegyében
A fesztiválélményt a képzőművészeti programok teszik teljessé. A Szikra Renáta kurátor által Ösvények és átjárók címmel összeállított tárlaton olyan különlegességekkel találkozhatnak az érdeklődők, mint a világ 52 legöregebb fájából készült földgömb vagy a főapátság kertészeti hagyományairól tanúskodó gyűjteményi darabok. A tárlaton szereplő művek többségét erre az évadra készítette el a felkért hét kortárs alkotó. A májusban nyílt kiállítás azoknak is tartogat újdonságokat, akik már megtekintették, hiszen a művészek az Arcusra kibővítik. Kelet-Európa közös kertje, a groteszk címmel izgalmas fotókiállítás is nyílik a fesztiválon.
A képzőművészeti programok egyik legegyedibb eleme immár évek óta a Magyar Képzőművészeti, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak performatív projektje. Az alkotás a fesztivál három napja alatt, helyben születik meg, és középpontjában idén az édenkert motívuma áll majd.
Kováts Adél: kert, csoda, kegyelem
Az augusztus 22-e és 24-e közötti programsorozat háziasszonya Kováts Adél színművész, akinek az idei hívószó különösen sokat jelent. „Nem tudom elképzelni, hogy ne legyen kert és föld a talpam alatt, ahová hazatérhetek. Azt hiszem, nekünk, művészeknek – vagy nekem, mondjam így – nagyon nagy szükségem van arra, hogy »földelve« legyek” – fogalmazott. Hisz abban, hogy van egy fölöttünk lévő erős hatalom és energia, aminek csodáit és kegyelmét mindennap megélhetjük. Emiatt fontosnak tartja az olyan alkalmakat, mint az Arcus, amikor egy pillanatra meg tudunk állni, hogy „a szívünket, lelkünket, szemünket, fülünket felkészítsük ezeknek a befogadására, mert különben csak rohanunk, és nagyon könnyen elmegyünk mások és magunk mellett is”.
Ezt a megállást, kiszakadást jelenti a kert Miklósa Erika operaénekes számára is. A Kossuth-díjas művész a MOL – Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnöke, amely immár harmadik éve a fesztivál kiemelt támogatója, és idén az Határtalan Nyár programsorozatukba is beemelte az Arcust. „A kert nem sürget, nem követel és nem magyaráz, csak jelen van, és ebben a jelenlétben valami mély belső béke születik. Mintha a föld, a természet maga suttogná vissza az elveszett imákat, amelyeket a világ zaja elnyelt” – mondta az énekes.
