Pannonia a római korban is egyszerre volt periféria és centrum

A Seuso-kincs keletkezésének idején, a 4. század első harmadában játszódik Nagy Mihály régész, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori főmunkatársának történelmi regénye. A Nyugaton kelt a nap című kötetet csütörtökön mutatták be Budapesten.

Nagy Mihály
Nagy Mihály

A fiktív elemeket tartalmazó történelmi regény bemutatja, hogy a késő császárkorban hogyan éltek és éreztek a Római Birodalom polgárai, milyen emberi tényezők vezettek a nagy történelmi eseményekhez és döntésekhez, milyen viszony fűzhette egymáshoz a családokat egy olyan társadalmi osztályban, amelyben a fő cél a hatalom megszerzése és megtartása volt – hangzott el a kötet bemutatója alkalmából tartott pódiumbeszélgetésen.

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a Seuso-kincs önmagában, művészi szempontból is hatalmas értéket képvisel, de a legtöbb embert az érdekli, hogy mi ennek a műtárgyegyüttesnek a története. Nagy Mihály arra vállalkozott, hogy kontextusba helyezve válaszokat adjon azokra a kérdésekre, amelyek felmerülnek a látogatókban, amikor belépnek a Nemzeti Múzeum kiállítására. Ki volt a Seuso-kincs tulajdonosa, és mi lett a sorsa – magyarázta az államtitkár. Latorcai Csaba a regény értékének nevezte, hogy felhívja a figyelmet az egykori Pannonia provincia kettősségére, miszerint a terület egyszerre volt periféria és centrum is, amit jól mutat, hogy itt készült a Római Birodalom késő császárkori időszakának az egyik legkülönlegesebb kincse.

Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a Seuso-kincs 2019 óta látható a múzeumban az állandó tárlat részeként. A közelmúltban megjelent kötet kapcsán úgy fogalmazott: a Seuso-kincs nemzetközileg elismert kutatójától az olvasók egy olyan tudományosan hiteles, ugyanakkor mégis közérthető történelmi regényt kaptak kézhez, amely bemutatja a leletegyüttes rendkívül kalandos és fordulatokkal teli történetét, amit a mai napig számtalan rejtély övez. A regény szereplőin keresztül betekintést nyerhet az olvasó a késő császárkor komplex történelmi korszakába és társadalmába is.

Nagy Mihály, a regény szerzője elmondta, hogy három évig tartó kutatómunka előzte meg a mű keletkezését. A történet szereplői között található többek között Nagy Konstantin római császár, valamint édesanyja, Szent Ilona, a régészek védőszentje, emellett a Seuso-kincs gazdájának több rokona is megjelenik a műben.

Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézetének programokért felelős igazgatója elmondta, hogy a Nyugaton kelt a nap című történelmi regényben erőteljesen jelenik meg a korai kereszténység és a hatalom viszonya, valamint a kereszténység korai szakaszának meghatározó eseménye, az első niceai zsinat is, amely a mai napig meghatározó jelentőséggel bír.

Fotók: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu

Ez is érdekelheti

A Seuso-per világhírű szakértője regényben fejti meg a titkokat

A Nyugaton kel a nap című történelmi regény Nagy Konstantin római császár uralkodásának időszakában játszódik, írója Nagy Mihály. A szerző nemzetközi rangú régész, történész, kulturális hivatalnok, szépíróként ezzel a művel debütál.

Zsigmond Gábor lesz a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója

Dr. Zsigmond Gábor PhD, történész, kulturális turisztikai szakközgazdász vezeti tovább a Magyar Nemzeti Múzeumot – jelentette be Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke Csák János kulturális és innovációs miniszter jóváhagyásával.

„Esterházy Péternek méltán van kultusza” – interjú Prőhle Gergellyel

„Helyesnek tartom, hogy az a kapcsolatrendszer, amit ő működtetett, aminek a középpontja volt és ami a tragikusan korai halálával még inkább felerősítette ezt a kultuszt, létező irodalmi közeg. Közgyűjteményi szempontból ezt ugyanúgy kell kezelni, mint minden más jelentős író életművét” – mondta a Kultúra.hu-nak a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője. Prőhle Gergellyel a nemrégiben átadott Esterházy Péter és Gitta Könyvtárról beszélgettünk.

Lakomák, gyilkosság, hazatérés – a Seuso-kincs rejtélyes története

A negyedik század végén vagy az ötödik század elején áshatták el egy rézüstben a kincseket, feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve. Amit ma Seuso-kincsként emlegetünk, a földben pihent egészen a huszadik századig.