Hogyan lesz valakiből parókakészítő? Ön például hol kezdte a pályáját?
Az Operaházban. Először itt találkoztam a parókakészítéssel. Egy nagyon kedves ismerősöm volt akkor a parókakészítő műhely vezetője, néhányszor belátogattam hozzá, és megtetszett a szakma. Nemcsak rendkívül érdekesnek találtam, hanem sok szempontból komoly kihívásnak véltem. 2008-ban felszabadult egy állás, akkor jöttem az intézményhez és kezdtem elsajátítani minden technikát. Bebizonyosodott, hogy nem tévedtem, többféle képességet és figyelmet igénylő ez az egyedi és izgalmas munka. Számunkra, akik a műhelyben dolgozunk, különleges és igazán szép is. 2012 szeptemberében pedig már főparókásként kezdtem az új évadot.
Milyen alapismeretekre volt szüksége?
Amikor parókakészítőnek jelentkeztem, elkezdtem egy fodrásztanfolyamot. Lényegesnek tartottam, hogy fogalmat és tapasztalatot szerezzek a hajfestés terén, a hajszínek keverése kérdésében, hogy a tudásom minél sokfélébb és alaposabb legyen. A parókakészítést már a műhelyben, menet közben tanultam meg. Sajnos a mesterséget már szakiskolákban sem oktatják, csupán színházakban és gyakorlatban lehet elsajátítani a csínját-bínját... Léteznek ugyan gyorstalpaló kurzusok, ahol megmutatják, hogyan tesz fel egy parókát az ember, miként készül egy szakáll-, illetve bajuszragasztás, de a teljes szakmát csak ilyen helyen lehet manapság megtanulni, az első mozdulattól, az első montúravarrástól a kniffelésig.
Ezek bizonyára szakszavak, mit jelentenek?
A montúrát nevezhetjük parókaalapnak vagy sapkának. A színházban a tervelfogadással (díszlet, jelmez, látvány stb.) indul egy új bemutató vagy egy felújítandó produkció. Ha ez megtörtént, a tervezővel megbeszéljük, mik szükségesek az adott előadáshoz: parókák, arcszőrzetek, pótrészek. Minden haj, szakáll, bajusz, ami a színpadra kerül, az itt készül, és csak természetes anyagokból. Ha elkészült a szereposztás vagy szereposztások, a művészeket sorban behívjuk, mindenkinek levesszük a fejméretét, azt megrajzoljuk a régóta és sokat használt fafejeken, utána kezdjük a montúravarrást. Egy paróka elkészítése, például egy 63-as fejméretű, hosszú, 70 centiméteres, dús hajú paróka száz órát vesz igénybe. A kniffelés nem más, mint a hajszálak becsomózása az alapba, olyasmi, mint a subázás, csak még sokkal aprólékosabb. Rendszerint szimpla csomózással készülnek a parókák elülső részei. A dupla csomózást a hátsó részben, a tarkónál és fölötte szoktuk alkalmazni, azért, mert ezeket a parókákat nagyon sűrűn mossák, fésülik a fodrász kollégák, hiszen többször kerülnek fejre, a viselőjük a színpadon beleizzadhat, a dupla csomózás pedig jobban bírja a strapát.
Amikor új produkció indul, és a tervező valami igen vad dolgot talál ki, lebeszélhetik róla?
A válaszom egyik része: mi itt azt szoktuk mondani, hogy nem ismerünk lehetetlent. Másrészt: ezek a parókák személyre szabottan készülnek, mi tulajdonképpen csak a méretvételnél találkozunk a művészekkel. Ha nehezen megvalósítható elképzeléssel találkoznánk, megbeszéljük a fodrásztár vezetőjével, a fodrász kollégákkal, hiszen ők jobban ismerik a művészeket; ők csak ránéznek a tervre, és meg tudják mondani, hogy az tetszeni fog az adott szereplőnek, felveszi, vagy változtassunk rajta. Előfordul például, hogy a hajszínt változtatni kell, mert nem pontosan passzol a művész karakteréhez. Egy szőke művésznőhöz Lady Macbeth szerepében abszolút illik hidrogénszőke paróka, de mikor a másik szereposztás Ladyje sötét hajú, az ő karakterére nehéz elképzelni a szőke parókát. Erről még meg kell állapodni a művésszel, a jelmeztervezővel és a fodrásztár vezetőjével.
Az előbb a kezembe adott egy szép, tömör hajtincset, meglepően súlyos volt, vagy fél kiló. Valószínű, hogy ennek a többszöröse kell egy teljes parókához.
Ezek a hajak dauerolhatók, festhetők, a műhelyben csak igazi emberi hajjal, illetve jakszőrrel dolgozunk, ami könnyebb, de ugyanúgy formázható, színezhető. Műanyagot nálunk nem talál. Egyedül a Turandot-premiernél tettünk kevés kivételt, mert óriási fejdíszeket terveztek, azokat bevontuk műhajjal. Még így is majdnem fél kilót nyomott, amit az énekesnek a fején kellett cipelni, egyébként a szólistáknak csak valódi hajból készítünk parókát.
Mit tesznek, ha valakinek sűrű és hosszú a haja?
Fölgyűrűzzük, lefáslizzuk, és két számmal nagyobb montúrát varrunk, hogy aláférjen a saját haja. Ha egy művész saját hajszínét választja a tervező, de rövid a frizurája, akkor fél parókát szoktunk csinálni, vagy pótrésszel egészítjük ki.
Mi a különbség az utcai vagy egészségügyi parókák között?
Az utcai parókákhoz filmtüllt használnak, úgy kevésbé lehet észrevenni, hogy valaki nem a saját haját hordja. Mi az erősebb borsótüllt szoktuk használni, legfeljebb a homlokrészre teszünk filmtüllt, az már a nézőtér első sorából is észrevehetetlen.
A Nemzeti Balettnek külön parókaműhelye van?
A balettelőadásokra is nálunk készülnek a parókák, A diótörőhöz például rengeteg fehér rokokó paróka szükséges. Azok jakszőrből, szalagos montúrával készülnek.
Mennyi parókát őriznek a raktárban?
A napokban adtuk át a fodrászoknak a tízezer-hatvanötödiket! Ezek 80 százaléka igazi paróka, a többi félparóka, kiegészítés, pótrész. Mi itt elkészítjük a parókákat, adunk nekik egy leltári számot, és átküldjük a fodrásztárba. Ők szokták befésülni, fejre tenni, és a tárolását is ők oldják meg. Minden produkcióhoz külön egységben. Nem igényelnek különleges temperálást, de jó, ha a raktár hőmérséklete állandó. A parókát nem szabad vizesen eltenni, nehogy bedohosodjon. Legközelebb már csak javításra látjuk viszont a munkáinkat. Egy idő után tönkremegy a montúra, visszakapjuk egy tüllcserére. Vagy bármennyire is vigyáznak rá, azért hullhat belőle a haj, ilyenkor besűrítjük. Nemrég A diótörő-sorozatban talán az 588 vagy 538-as leltári számú parókát javítottuk, amiből sejthető, hogy nem most készült...
Mi történik akkor, ha külföldi vendégművészt várnak?
Ha nem megfelelő a fejmérete ahhoz a parókához, amit a szerep megkíván, újat készítünk számára. Megküldik a fejméretét, elkészül a paróka, és amikor megérkezik a próbákra a vendégművész, sorban felpróbálja a ruhát, cipőt, fejdíszt, kalapot, parókát, ha pedig javítani kell a parókát, akkor javítjuk.
És ha valaki beugrik egy előadásba? Mindezekre nincs idő.
A fodrászok ügyesek, ahogy mondtam: az Operaházban nincs lehetetlen... A Macbethben lesznek különleges kérések, így nagyon szorosan együtt fogunk működni a kalaposműhellyel a fejdíszek miatt, és természetesen a fodrászokkal – a hajakat, arcszőrzetet ők teszik fel.
Megnézik-e a kezük munkáját, az előadásokat?
Amíg az Ybl-palotában működött a műhely, be-benéztünk a házi főpróbákra. Innen nem lehet csak úgy átugrani. Középvezetőként minden új bemutató premierjére kapok meghívást a vezetőségtől, és igyekszem amúgy is minél több előadást megnézni. Legutóbb a Turandot-premieren voltam, ami csodálatosan látványos előadás volt, lenyűgözött a zenéje, a díszlet, a jelmez – és nem utolsósorban a parókák, fejdíszek, ami közös munkánk volt a kalaposműhellyel! Jó érzés volt látni a többhetes munkánk eredményét a színpadon. A diótörőt, amit pedig minden évben megnéztünk, hiszen megunhatatlan, idén elmulasztottuk, mert amikor lezajlik egy premier, mi már javában egy következő produkción dolgozunk. Szeretet kell ehhez a munkához, türelem, kitartás és nagy kézügyesség.
Fotók: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu
