A kamarakiállításon a fő hangsúlyt a 150 éve született Helbing Ferenc bélyegtervezői munkássága kapta, megjelent bélyegei mellett azonban a tárlaton nagy számban láthatók az azokhoz készült tervek és sok vázlata is. A grafikák segítségével a látogató nyomon követheti a tervezés folyamatát, az ötlettől a kész, nyomdailag kivitelezett bélyegig.

A vázlatok között látható az első postai pályázatra 1909-ben beadott grafikája és az utolsó postai bélyegpályázatának alkotásai is megtalálhatóak a vitrinekben, melyek az 1945-46-os Újjáépítés sorhoz készültek.

Eleinte vonalas technikával készültek a grafikus tervei, vázlatai, ezek közé tartoztak az 1920 és 1930 között tervezett bélyegei. A nyomdaipar fejlődésével a tervezés is változott, az újabb bélyegtervek már tónusos tempera alkotások. Így készültek többek között a Justice for Hungary repülőt ábrázoló címletek vagy a Pázmány Péter arcképes bélyegek, valamint a végül nem kivitelezett Újjáépítés címleteinek tervei is.

A művész sokoldalúságát néhány egyéb, az alkalmazott grafika tárgykörébe tartozó alkotással mutatja be a kiállítás. Így látható néhány könyvillusztrációja, kereskedelmi kisgrafikája, ex librise, képeslapterve is.

Helbing Ferencnek meghatározó szerepe volt a magyar bankjegytervezés stílusának kialakításában. Ennek bizonyítására külön vitrinben kaptak helyet az általa tervezett bankjegyek és mellettük látható néhány általa tervezett illetékbélyeg és azok grafikája.

Helbing Ferenc (1870-1958) a felvidéki Érsekújváron született. A művésznek jelentős érdemei vannak a modern sokszorosítógrafikai eljárások hazai meghonosításában. Kiváló réz-, fametsző és litográfus volt. A hazai reklámgrafika úttörői közé tartozott. Meghatározó szerepe volt a magyar bélyeg stílusának kialakításában és a híresen szép magyar papírpénzek, bankjegyek formajegyeinek megteremtésében. 1927 és 1936 között az Iparművészeti Főiskola igazgatója volt, hatása még a 20. század második felének magyar művészetében is érezhető.

Tanítványai közé tartozott többek között Kaesz Gyula, Szántó Piroska, Bálint Endre, Amerigo Tot és Kolozsváry Zsigmond is.

Nyitókép forrása: a múzeum Facebook oldala