Ezek a seprűk nem (csak) boszorkányoknak készülnek!

Egy jó seprű a mai napig minden háztartásban nélkülözhetetlen, a jó seprű ismérve pedig az, hogy nem műanyagból, hanem javarészt természetes anyagokból – cirokból, fából, eredetileg pedig fűzvesszőből – készül. A Petőfi Akadémia epizódjából megtudhatjuk, hogyan!

Szűcs Lóránd seprűkészítő bár mester nélkül, magától tanulta meg a seprűkötés összes csínját-bínját, termékei közel sem csak díszként, esetleg boszorkánykellékként állják meg a helyüket. A szakember régi rossz seprűk szétszedése útján jött rá minden fortélyra, így egészen a munka legelső lépésétől, a cirok feldolgozásától ismeri a folyamatot.

De a minőségükön kívül honnan lehet felismerni elsőre Szűcs Lóránd seprűit, még azelőtt, hogy a kezünkbe vennénk? A Petőfi Akadémia videójából kiderül!

Ez is érdekelheti

A bevásárlóközpontokban biztosan nem kapunk igazi kovászos kenyeret

Az ok egyszerű: a nagyipari méretekre lehetetlen adaptálni azt az időigényes folyamatot, amelynek a vége a kívül ropogós, belül foszlós kenyér. Otthon viszont érdemes kivárni!

A népi ékszerről és viseletről szól idén a Mesterségek Ünnepe

Csaknem ezer magyar és külföldi kézműves portékáit tekinthetik meg az érdeklődők augusztus 17. és 20. között a budai vár polgárvárosi részén Magyarország legnagyobb népművészeti fesztiválján, a Mesterségek Ünnepén.

Komposztálás a panelházak tövében? Igen!

Komposztálni bárhol lehet, ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Zuglóban működő Zsálya Kertben is aktívan használják a kijelölt komposztálókat a környéken lakók. De vajon napfényre vagy árnyékra van szüksége a komposztnak, és mi az, amit semmi szín alatt ne tegyünk bele az újrahasznosítandó zöldhulladékok közé? Mutatjuk a pompás komposzt legfontosabb titkait!

Gyógyszer volt a pálinka, de ötvenegy fok alatt vigyázni kellett vele

Mi kell a jó pálinkához? Jó gyümölcs. De vajon mitől jó a gyümölcs és egyáltalán milyen fajtákból érdemes elkészítenünk a nedűt? Egy biztos: az alapanyagnak tisztának kell lennie.