MUVESZETEK_VOLGYE_4_NAP_HJL_04716.jpg

Petőfi és Arany Kapolcson

Hétfő délután újra találkozhattunk Tóth Péter Lóránttal, a versvándorral a Művészetek Völgye KultúraPONT helyszínén, ahol a Petőfi Kulturális Ügynökség programjai zajlanak.

Milyen egy versvándor élete 2026-ban? Gondolom, egyre nehezebb évről évre.

Most már a 12. tanévemet kezdem meg így, korábban tanárként dolgoztam, úgyhogy most már így, tanévben mérem az időt. Folyamatosan úton vagyok. Ma reggel öt órakor elindultam otthonról, Kunszentmiklósról, fölbuszoztam Budapestre, aztán pedig le ide Kapolcsra. Nagyon sokat utazom minden hónapban, két-háromezer kilométert is, és ezt általában tömegközlekedéssel, merthogy nem vezetek autót. Amióta családom van, azóta próbálom őket is magammal vinni. A régi rutin, hogy tíz nap alatt voltam négy országban, nem tudom hány helyen, az kezd kikopni, de azért még hál' Istennek, hogy megy ez a folyamatos úton levés.

Tóth Péter Lóránt előadása a Művészetek Völgyében. Fotó: Hegyi Júlia Lily / Kultúra.hu
Tóth Péter Lóránt előadása a Művészetek Völgyében. Fotó: Hegyi Júlia Lily / Kultúra.hu

A tapasztalataid szerint csökken vagy növekszik az igény a munkádra? Változik-e a közönség az évek alatt?

Úgy látom a saját munkámon, hogy van egyfajta állandóság benne, és mindig vannak új lehetőségek, ahogyan új helyszínek is. Mostanában, az utóbbi években azt tapasztaltam, hogy érdemes kivinni a közönség közé a verseket, van egy olyan igénye az embereknek, hogyha nem is jönnek be egy zárt térbe, mondjuk egy könyvtárba, egy fesztiválon szívesen meghallgatják, de akár a Balaton-parton vagy egy kellemes kis kávézóban. Ha oda kiviszed, akkor szeretik és igénylik. A pandémia sok mindent átírt annak idején, szerintem most kezdenek kijönni ebből az emberek. Igazából nagyon változó a közönség létszáma. Van, amikor tényleg hat-nyolc embernek adok elő, és van, amikor az egyik legkisebb Bács-Kiskun megyei faluban, ahol laknak ötvenen, eljönnek huszonöten, tehát a falu fele, akkor így nézve ez egy jó nagy szám.

Idén mit hoztál a Művészetek Völgyébe?

Az előadásom címe: Toldi írójához elküldöm lelkemet, ez Petőfi Sándor és Arany János halhatatlan barátságát próbálja feleleveníteni.

Versekkel, levélrészletekkel, történetekkel próbálom, ahogy a többi előadásban is, egy kicsit becsatolni a mába a témát, és megpróbálom megfogalmazni, amit mi itt a 21. században magunkkal tudunk vinni az ő történetükből: releváns tapasztalatokat, vagy olyan üzeneteket, amelyeket érdemes esetleg szóban elmondani.

Tóth Péter Lóránt előadása a Művészetek Völgyében. Fotó: Hegyi Júlia Lily / Kultúra.hu
Tóth Péter Lóránt előadása a Művészetek Völgyében. Fotó: Hegyi Júlia Lily / Kultúra.hu

Számodra személyesen mitől érdekes a téma?

Hát legfőképpen azért, hogy két teljesen különböző habitus, tehát a világot egészen másképp látó két fiatalember találkozik, és egyrészt egyik sem akarja elnyomni a másikat, hanem magához emeli, esetünkben Petőfi Aranyt, és a drága időt, amit egymásra fordítottak, a barátságuk megélésével töltötték ki, a társaságot, az irodalmat, a humort, az őszinte emberi viszony mélységét élték meg. Ez egy olyan szép történet, az őszinte, tiszta szeretetről és a másiknak a tiszteletéről, ami ránk fér a mai világban.

Ez is érdekelheti

Ingerek voltak, csak elfelejtettem élni – A Kék Cetli új epizódjában Lengyelországba látogatunk

Lengyelország fővárosába, Varsóba kalauzol dr. Farkas Levente András a Kék Cetli harmadik évadának második epizódjában, ahol többek között egy, a lengyel–magyar kapcsolatok erősítésén dolgozó lánnyal és a Varsói Egyetem Magyar Tanszékének oktatójával találkozhatunk.

Zenei utazásra hív Ausztriába a Kék Cetli harmadik évadának első epizódja

Dr. Farkas Levente András a Kék Cetli harmadik évadának első epizódjában Ausztriába látogat, ahol egy szegedi születésű hegedűkészítővel, egy feltörekvő szerb jazzénekesnővel és a bécsi opera magyar magánénekesnőjével beszélget – nem csak zenéről.

Ők már biztosan ott lesznek a jövő évi Művészetek Völgyén

A 36. Művészetek Völgyét 2027. július 23. és augusztus 1. között rendezik meg, az első fellépőkön túl a szervezők azt is bejelentették, hogy újra kiírják a FényArtban a Klastrom nyílt fényfestészeti pályázatot.

Hogyan szólal meg magyarul Momo? – A FORDÍTVA második epizódjának fókuszában Michael Ende időtlen története

Michael Ende Momo című meseregénye megmutatja, hogy az idő igazi értéke annak megélésében rejlik, a Kultúrapont FORDÍTVA című minisorozatának második epizódja pedig arra keresi a választ, hogyan szólal meg a történet magyarul, és mi változik, amikor a regény lapjairól a filmvászonra kerül.