Petőfi rejtett graffitije a Baradla-barlangban.jpg

Petőfi rejtett graffitije rejtőzhet a Baradla-barlangban

Szálinger Balázs író Petőfi Sándor felvidéki útjának nyomában járva újra felfedezte a van-is-nincs-is Petőfi-feliratot a barlang kormos falába karcolva.

Petőfi Sándor 1845 tavaszán járt a Felvidéken, amelynek részleteiről az Úti jegyzetek prózai műben írt. 180 évvel később Szálinger Balázs író, költő is bejárta az útvonalat, amelynek egyik megállója az aggteleki Baradla-barlang volt. Ennek falán megtalálta azt a Petőfi-feliratot, amelyet a költő saját bevallása szerint maga vésett fel. A felfedezéséről a kortárs író Facebook-bejegyzésében számolt be.

Felidézi, hogy Petőfi az Úti jegyzetekben leírja, hogy névjegyét a barlang látogatóinak szokásához igazodva hagyta ugyanott, ahol mások is feljegyezték nevüket: 

„Mint említém, a falubeli rektor is velünk járt. Ezt a fiatal embert meglepem, gondoltam, a barlang belső végéhez érve, hol a látogatók fölkarcolják neveiket. Bevéstem hát nagy betűkkel én is nevemet.”

A Baradla-barlang egy, a látogatók elől már elzárt szakaszában található feliratot eddig csak azok pillanthatták meg, akik speciális kutatási céllal látogatták meg a területet. De nem könnyű megtalálni, mivel a költő neve nem kőbe van vésve, hanem az egykori fáklyák okozta koromrétegbe íródott, így fekete alapon fehér betűk rajzolódnak ki. Az idő és talán egyéb emberi behatások miatt a felirat már kissé el is mosódott, de még így is felismerhető. Petőfi neve huszonöt centiméteres betűkkel, mintegy egy méter hosszúságban tűnik fel, de csak akkor mutatja meg magát, ha a néző kissé hátrébb lép, hogy az egész kompozíciót láthassa.

Szálinger egy régészekből és geológusokból álló csapathoz csatlakozhatott, akikkel alaposan dokumentálták a feliratot, még 3D-szkenneléssel is rögzítették jelenlegi állapotát. A felirat így már biztosan nem fog elveszni, most már a szakértőkön múlik, hogy hitelesítsék annak eredetiségét. 

A jelenleg még cím nélküli, íródó könyvében Szálinger Balázs az egész felvidéki útról és természetesen erről a felfedezésről is beszámol majd. 

Ez is érdekelheti

Szálinger Balázs: A nem megszólalás is lehet közéleti gesztus

„Az író komoly ember, abszolút társadalomképes, tud érvényesen beszélgetni egy polgármesterrel, a költő viszont bohóc. Ezzel nem tudok mit csinálni. Bár lehet, hogy titkon nagyon tetszik” – fogalmazott Szálinger Balázs költő. A keszthelyi szerzőnek az írás – a pályakezdése idején – nem egy reflektált dolog volt az életében, mint mondja, csak írt, és kész. Közben persze amolyan „másikvilágbólvaló-tudata” lett, indulását Erdélyhez kötjük, első kötetei az Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában jelentek meg. Évekig főszerkesztője volt a Hévíz folyóiratnak, számos helyen élt, amit írás formájában meg is örökített. Az idei évben kitüntetett Magyarország Babérkoszorúja díjas költővel a fiatalkorról, példaképekről, mentorokról is beszélgettünk.

Megújul a kiskőrösi Petőfi Szülőház környezete

A kormány elkötelezett Petőfi Sándor születési helyének fejlesztése iránt. Ennek érdekében együttműködési megállapodást kötött Kiskőrös város önkormányzata, valamint Magyarország kormánya – jelentette be Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár és Domonyi László, Kiskőrös polgármestere.

Kiállítás nyílt Petőfi Sándorról Sanghajban

Augusztus 1-jén nyílt meg a sanghaji Modern Kínai Sajtó- és Nyomdászati Múzeumban az Amikor a csillagok ragyognak – Petőfi és kora című kiállítás nagyrészt a Budapesti Történeti Múzeum és az MNMKK – Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből kölcsönzött tárgyakkal, képzőművészeti alkotásokkal, dokumentumokkal és relikviákkal.

Japán Petőfi-kötettől a vizacsontig: hat lenyűgöző múzeumi tárgy Nagykanizsáról

A Thúry György Múzeum Zala megye kiemelkedően gazdag gyűjteménnyel rendelkező területi múzeuma, ahova betérve biztosan eltátjuk a szánkat.