A két egyfelvonásost Szilágyi Bálint rendező-egyetemi tanár a színművészetis osztályával és osztályvezető társával, Zsótér Sándorral viszi színpadra a Radnóti színészeinek közreműködésével.

Száz éve, 1921. november 27-én született a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője, Pilinszky János. A költő emléke előtt fejet hajtva ez alkalommal a Radnóti két valódi kuriózumot, két Pilinszky-egyfelvonásost, a Síremléket és az Urbi et orbit állítja színpadra.

Az 1972 őszén született Síremlék ihletője egy, a költő múzsájáról, Jutta Scherrerről készült fotó, erről Pilinszky ezt írta: „A Gyerekek és katonák után eltökéltem, hogy most pedig pihenni fogok. Ekkor került kezembe egy fénykép, ami annyira meglepett és megrendített, hogy még az első darab »lendületéből« szinte órák alatt megírtam egy újabb színpadi művet, a Síremléket.”

Majd a színpadi utasításban így ír: „Lombokkal túlzsúfolt kert. A levelek közt kerti ágyon gyönyörű nő fekszik. Arca komoly, mint egy fiatal katonáé; félig meztelen. A fehérre meszelt kőpadon hatalmas, fekete medve ül. Hosszú szőre harmatosan és napfényesen ragyog. Előtte a bemeszelt kőasztalon üveg vörösbor, pohár. A medve fogja a poharat; időnkint megforgatja; időnkint tölt a palackból. Délelőtt tíz óra van.”

Az „Urbi et orbi” a testi szenvedésről című darabot a szerző 1973 januárjában írta Párizsban. A szintén egyfelvonásos mű két főszereplője a fehér pápa és az utódja, a fekete pápa. A történet szerint a fehér pápa haldoklik, a fekete pápa pedig már készen áll a beiktatásra. A Vatikán előtt a tömeg várja a pápa halálának pillanatát és az Urbi et Orbi áldást. Ám egy csodás fordulattal a fehér pápa egy „képtelenségig hosszú csend” után feltámad, a fekete pápa pedig holtan esik össze.

A Magvető Kiadó egy idén tavasszal megjelent különleges kiadvánnyal emlékszik a száz éve született költőre. Pilinszky élete végéig az általa „vertikális regényként” emlegetett önéletrajz megírásával foglalkozott. Az Önéletrajzaim című kötet az elkészült és még életében publikált fejezetek mellett a befejezetlen részeket, töredékeket is tartalmazza, Bende József szerkesztésében.

A nyitókép a Radnóti olvasópróbáján készült. Fotó: Hevesi-Szabó Lujza