043_AC_20250226011.jpg

Bacchánsnők, vadászok és szatírok mulatoznak az újonnan felfedezett pompeji freskókon

A Bacchus-kultusz titkait feltáró festmények egy különös rituálét örökítenek meg, amely új megvilágításba helyezi az ókori vallási gyakorlatokat.

Pompeji romjai között új freskókat fedeztek fel, amelyek betekintést nyújtanak Bacchus misztériumainak vallási szertartásaiba. A Kr. e. 40 és 30 közötti időszakra datálható falfestmények egy megalográfia részei, amely három falon fut végig, és életnagyságú alakokat ábrázol. A jelenetek a római Bacchus – a bor, termékenység és vallási eksztázis istenének – követőit mutatják be, köztük táncoló bacchánsnőket, vadászokat, akik egy megölt kecskét vagy kardot tartanak, valamint fiatal szatírokat fuvolázás és italáldozat bemutatása közben.

A központi jelenetben egy fiatal nő és egy idős férfi fáklyával látható, ami egy beavatási szertartás része lehetett. A figurák piedesztálon állnak, ami kiemeli őket a kompozícióból. Gabriel Zuchtriegel, a pompeji régészeti park igazgatója szerint a freskó egy titkos vallási beavatás jelenetét ábrázolja, amely hasonló más ókori misztériumkultuszokhoz, például a Démétér- és Ízisz-kultuszhoz.

A felfedezés néhány nappal azután történt, hogy a régészek feltártak egy nagyszabású, magánkézben lévő fürdőkomplexumot egy pompás lakomateremmel. Pompeji, amelyet a Vezúv kitörése pusztított el 79-ben, ma is Olaszország egyik leglátogatottabb UNESCO világörökségi helyszíne, ahol még mindig jelentős területek várnak feltárásra.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Brutálisan meggyilkolták az Árpád-házi herceget

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói által vezetett nemzetközi projektben sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait – közölte november 6-án az ELTE. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg a kutatók.

Római kori leletegyüttes a Hónap kincse

Ferramenta – Egy római kori vaseszköz-depólelet Pincehelyről címmel nyílt meg a szeptemberi hónap kincse az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban A rendhagyó régészeti, vastárgyakból álló depólelet a római császárkorból származik,  amely a Tolna megyei Pincehely határában látott napvilágot a múlt esztendőben. A leletegyüttes zömében mezőgazdasági és műhelymunkára utaló eszközöket tartalmaz, azonban van benne rendkívül értékes ereklye is, egy teljes épségében fennmaradt kulcskészlet.

Nyolcszáz év után újra megszólalt a keresztény világ legrégebbi orgonája

Kedden, a jeruzsálemi Szent Megváltó-kolostorban nyolc évszázad után újra megszólaltattak egy orgonát, amely a kutatók szerint a keresztény világ legrégebbi ilyen hangszere.

Campona Victrix – Kiállítóhely lett a római katonai tábor

Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Campona Victrix kiállítóhelyén az egykori római katonai tábor izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.