Pompeji ókori lakosai hüvelyeseket és halat is ettek
Ez a megtalált élelmiszer-maradványokból derült ki, amelyeket a régészeti park laboratóriumaiban vizsgáltak meg.
A Vezúv által elpusztított városban nem csak az ókori utcák, épületek, freskók, szobrok, mozaikok maradtak meg: a 79-ben vulkáni hamu által betemetett város másfajta leleteket is nagy mennyiségben megőrzött, és ezek tanulmányozása választ ad egyebek közt arra, miként táplálkoztak a pompejiek, valamint az általuk tartott állatok, bárányok, kecskék és sertések.
A pompeji régészeti parkban működő laboratórium a Campania tartományban található Luigi Vanvitelli Tudományegyetem, a római La Sapienza Egyetem és a York-i Egyetem közreműködésével a város lakosainak és állatainak táplálkozását tanulmányozta. A kutatási eredmények a Scientific Reports folyóiratban olvashatók – közölte a pompeji régészeti park hírlevele.
Gabriel Zuchtriegel, a pompeji régészeti park igazgatója hangsúlyozta, hogy a régészeti kutatás soha nem fejeződik be az ásatásokkal. Az új technológiáknak és vizsgálati módszereknek köszönhetően az akár régebben talált tárgyak, maradványok is egyre több információt adnak magukról és a város életéről. Emlékeztetett, hogy a város egyharmada még a megkövült rétegek alatt fekszik, és feltárásra vár.
Pompejiben nagy számban kerültek elő magvak, növények, elszenesedett dió, füge, kenyerek. 2020-ban ástak ki egy majdnem teljesen épségben megmaradt, ételeket és italokat árusító üzlethelyiséget (thermopolium), amelyet a régészek gyorsbüfének neveztek el.
