Pótolták az ellopott Süsüt Csukás István síremlékén

Új Süsü-szobor került Csukás István síremlékére a Farkasréti temetőben, az ellopott alkotás helyére.

Elkészült Csukás István síremléke a Farkasréti temetőben

Budapest, 2022. április 12.

Csukás István (1936-2020) író, a nemzet művésze síremléke a Farkasréti temető művészparcellájában 2022. április 12-én. A síremléken a Sajdik Ferenc által rajzolt Pom Pom és a Lévai Sándor tervezte Süsü, a sárkány figurái, Pintér Attila szobrászművész alkotásai láthatók.

Készítette: Soós Lajos
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: AD_SOS202204120008
Láthatóság: regisztrációhoz kötött
Kiadás dátuma: 2022-04-12
Csukás István (1936–2020) író, a nemzet művésze síremléke a Farkasréti temető művészparcellájában 2022. április 12-én. Fotó: Soós Lajos / MTI

Porga József, az író egyik örököse felidézte, hogy a Farkasréti temető művészparcellájában található Csukás István-síremlékről tavaly decemberben tűnt el a Süsüt, a sárkányt ábrázoló bronzszobor, amelyet két évvel azelőtt avattak fel. A család a XII. kerületi rendőrkapitányságon feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, a vizsgálat idén februárban zárult eredménytelenül.

Porga József elmondta: a sajnálatos rongálást hozták helyre az író örökösei május végén, akik a Pintér Attila által készített bronzszobrot újra legyártatták és felhelyeztették a sírra, a figurát ezúttal biztonsági elemekkel látták el.

Ez is érdekelheti

Süsü, Mirr-Murr, Pom Pom, Bagaméri – 90 éves lenne Csukás István

Kilencven éve, 1936. április 2-án született Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze, számos máig népszerű rajz- és bábfilmfigura, többek között Pom Pom, Mirr-Murr, Süsü sárkány, Gombóc Artúr és a nagy ho-ho-ho-horgász „atyja”.

Április 2-án történt

„Nálam a szín sohasem játszott elsődleges szerepet, mindig a rajz és a forma, a konstrukció volt az első, csak aztán a szín” – vallotta művészetéről az 1988. április 2-án elhunyt kétszeres Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő. A magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyéniségét legtöbben a számos nyelvre lefordított Művészeti anatómia szerzőjeként és Szentendre meghatározó festőjeként ismerik, de grafikái és mozaikjai is igen jelentősek, illetve művészetpedagógiai munkássága is kiemelkedő.

Február 24-én történt

„A rossz tanuló tudja, hogy ő szamár, és ha kilép az életbe, mindenkitől szívesen tanul. Az emberek pedig szeretik azokat, akik tanulni akarnak tőlük. Az első eminens azonban azt hiszi, ő mindenkinél okosabb; az emberek pedig tudvalevően utálják azokat, akik okosabbak akarnak lenni náluk” – fogalmazta az 1954. február 24-én elhunyt Herczeg Ferenc író, az irodalmi konzervativizmus vezéralakja, akinek nevéhez olyan művek fűződnek, mint a Fenn és lenn, Az első vihar, a Balatoni rege, az Álomország, a Lélekrablás és a Magdaléna két élete.

Meghalt Sajdik Ferenc grafikusművész, karikaturista

Életének kilencvenhatodik évében, vasárnap elhunyt Sajdik Ferenc Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett grafikusművész, karikaturista – közölte honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA).