Kínai építészé lett az architektúra Nobelje
Liu Csia-kun kínai építésznek ítélték oda idén az építészet Nobeljeként is emlegetett Pritzker-díjat „a hétköznapi emberek életét szolgáló építészetéért” – jelentette be kedden a díjat odaítélő testület.
„Leegyszerűsítve, az építészek feladata, hogy jobb életkörülményeket biztosítsanak az emberek számára” – mondta Liu Csia-kun csengtui irodájában az AP hírügynökségnek adott interjújában. Hozzáfűzte: a legfontosabbnak azt érzi, hogy olyasmit tervezzen, ami funkcionális, „de ha csak ennyi, azt nem lehet építészetnek nevezni, tehát költészetet kell belevinni”.
A 68 éves Liu azzal vívta ki a szakma elismerését, hogy a városok zsúfoltságát oldja jól használható közterületekkel.
Liu „fenntartja az épített környezet transzcendens erejét a kulturális, történelmi, érzelmi és társadalmi dimenziók összehangolásával, az építészetet arra használja, hogy közösséget kovácsoljon, együttérzést ébresszen és felemelje az emberi szellemet” – áll a Pritzker-díjról döntő testület indoklásában.
Az építész mintegy 30 projektje közül – amelyek között egyetemi intézmények, üzleti épületek és polgári terek is vannak – elsősorban a 2015-ben Csengtuban elkészült West Village-re hívták fel a figyelmet. Liu egy egész épülettömböt lefedő udvarrendszert tervezett, a lehető legnagyobb belső zöldterülettel és sportolásra alkalmas pályákkal. Az ötemeletes projekt a kerékpárosok és gyalogosok számára kialakított utakat is magában foglal. A közösségi területek mindenki előtt nyitva állnak, és a látogatók szabadon sétálhatnak.
Kiemelkedő munkái között említették még a csungkingi Szecsuáni Képzőművészeti Egyetem szobrászati tanszékének épületét is, amely a zsűri szerint „alternatívát nyújt a tér maximalizálására” azzal, hogy az épület felső szintjei fokozatosan kifelé terjeszkednek, hogy a szűk alapterületet ily módon megnöveljék.
Liu 1956-ban született Csengtuban, és ott folytatta építészeti tanulmányait is. 1999-ben alapította meg saját építészeti irodáját.
Munkáival kapcsolatban elmondta: nem az vezeti, hogy épületei azonnal felismerhetők legyenek saját stílusáról. „Én inkább módszertani és stratégiai megközelítést alkalmazok” – magyarázta. Arra törekszik, hogy először teljesen megértse a helyszínt, majd megkeresi az erőforrásokat, és feltárja a problémákat, s ezek után finomítja, alakítja ki terveit.
Liu azt is elmondta, hogy igyekszik egyensúlyt teremteni országa művészeti és építészeti öröksége és a modern technológia követelményei között. Munkáiban a kereskedelmi igényekre és a polgári szempontokra is egyaránt figyel, mert véleménye szerint egy város fejlődése akkor lehet pozitív és egészséges, ha a kis helyen összezsúfolt embereknek vannak közösségi tereik a kikapcsolódásra, kommunikációra.
A Pritzker Építészeti Díjat 1979-ben alapította a néhai vállalkozó Jay A. Pritzker és felesége, Cindy. A győztesek százezer dolláros (37 millió forintos) ösztöndíjat és egy bronzmedált kapnak. Az idei tavaszi díjátadónak az abu-dzabi Louvre ad otthont, amelyet a szintén Pritzker-díjas építész, Jean Nouvel tervezett.
